"Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori

Zöld utat kaptak mindenhová, sorra keresték fel a képviselőket, katonákat azok a lobbisták, akik a több kormánycikluson keresztül húzódó vadászrepülőgép-beszerzés idején Magyarországon tevékenykedtek - ahogy az ügyet közelről ismerő egyik politikus az [origo]-nak fogalmazott: hihetetlenül nyomultak. Kideríthetetlen, munkájuknak mennyi köze van a legnagyobb hadi tender meglepő fordulataihoz: az Orbán-kormány döntéséhez a közös NATO-műveletekre alkalmatlan Gripenek bérléséről vagy ahhoz, hogy a Medgyessy-kormány - miután nem tudott kifarolni a szerződésből - milliárdokkal növelte a megrendelés értékét. Az biztos, hogy egész világon csak négy ország hadseregének kellett a Gripen.

A Gripen-tender idején katonai ügyekkel foglalkozó politikusok szerint - egyikük megfogalmazásával élve - tagadhatatlan, hogy hihetetlen nyomulás ment a vadászgépbeszerzések ügyében. "Fegyvert lobbi nélkül eladni sehol a világon nem lehet" - jelentette ki az [origo]-nak egy a neve elhallgatását kérő országgyűlési képviselő. Sokszor akár egy kormány sikere, sőt léte múlhat azon, hogy valamelyik nagy hadiipari megrendelést megkapja-e hazájának cége vagy sem. A Gripen, mint egy új, negyedik generációs fejlesztés, Svédország büszkesége volt, óriási állami támogatás sorakozott fel a gyártó Saab mögött. Ahhoz, hogy legalább nullszaldósra kihozzák a fejlesztést, 170 gépet kellett eladniuk, vagyis létkérdés volt számukra minden tender.

Belépő a NATO-ba

Csakhogy az ország nem tagja a NATO-nak, amelynek egyik legdominánsabb tagja, az Egyesült Államok áll a rivális repülőgépgyártó-óriás Lockheed Martin mögött. Nem véletlen, hogy a katonai szervezetben a légi harcban már bevált F-16-osoknak és F-18-asoknak állt a zászló mindenütt, ahol csak repülőgép-beszerzésről volt szó. Így a Gripen számára a közép-kelet-európai megrendelések rést nyitottak a kapun, mint azt kérdésünkre Anne Lewis-Olsson, a Gripen International kommunikációs igazgatója megerősítette. Magyarország és Csehország az első két NATO-tagország, amelyek Gripeneket állítottak hadrendbe.

Az újonnan belépő országok hadi beruházásainak elnyeréséért indult vetélkedésben az amerikai hadiiparral szemben egyedül valószínűleg esélytelenek lettek volna a svédek éles harci helyzetekben sosem próbált gépeikkel. A svéd Saabnak 20 százalékban résztulajdonosa a legnagyobb európai hadiipari konszern, a brit BAE System - a korábbi British Aerospace -, amely részt vesz a Gripenek értékesítésében, a két cég együtt árulta világszerte a vadászgépeket. A Saab és a BAE Systems 50-50 százalékban érintettek a Magyarországgal, a Cseh Köztársasággal, majd a Dél-Afrikával kötött Gripen-szerződésekben - közölte Anne Lewis-Olsson.

Az egyik szocialista katonapolitikus az [origo]-nak elmondta: egy nemzetközi találkozón megkérdezte az akkori brit védelmi minisztert, Geoff Hoont, hogy ha Nagy-Britannia, illetve a BAE ennyire jónak tartja és más országoknak ennyire nyomja a Gripeneket, akkor miért nincs belőlük egyetlen darab sem a Brit Királyi Légierőben. "Csak beszédes mosolygás volt a válasz" - mondta.

Jelenleg a világon ennek a három országnak (Magyarország, Csehország, Svédország) a haderején kívül sehol máshol nem repül a svéd-angol gyártmány, 2008-től szállítanak majd 26 gépet a Dél-afrikai Köztársaságnak. Ugyanakkor az Egyesült Királyság Birodalmi Tesztpilóta Iskolája Gripen gépek segítségével képezi ki tesztpilótáit - tudtuk meg a Gripen International képviselőitől.

367 milliárd - csúszópénz vagy sikerdíj?

A brit hadiipari óriással szemben már több esetben felmerült kenőpénzek osztogatásának a vádja, a The Guardian leleplező cikksorozatban tárta a nyilvánosság elé visszaélésgyanús ügyeiket. Idén nyáron pedig a BBC állította, hogy Bandar bin Szultán hercegnek, Szaúd-Arábia volt washingtoni nagykövetének több mint 1 milliárd font (367 milliárd forint) kenőpénzt fizetett a BAE, amiért segített tető alá hozni a 40 milliárd font értékű - 14 680 milliárd forintos - szaúdi vadászgéprendelést, amely 1985-ben a brit hadiipar történetének máig legnagyobb üzlete volt. A korrupciós ügyeket vizsgáló brit Serious Fraud Office (SFO) vizsgálatot indított, de ezt később Lord Goldsmith brit legfőbb ügyész leállította, miután Tony Blair brit miniszterelnök azt mondta: "a brit nemzeti érdekeket döntheti romba", ha a vizsgálat folytatódik.

Tovább nyomoznak viszont a BAE más kétes ügyeiben, amelyek érintik a csehországi Gripen-megrendeléseket, illetve a cég egyéb romániai, tanzániai és dél-afrikai üzleteit. A magyar-cseh beszerzések kapcsán meggyanúsított Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák lapoknak és a Eurofighter vadászrepülők beszerzését vizsgáló osztrák testület előtt is elismerte, hogy tanácsadóként dolgozott a brit hadicégnek, de tagadta, hogy csúszópénzekkel befolyásolt volna politikusokat. Megkérdeztük erről a Gripen Internationalt, amely az [origo]-val annyit közölt: "a folyamatban lévő vizsgálat miatt, illetve a piaci versenynek köszönhetően és üzleti okokból kifolyólag sohasem beszélünk arról, hogy mely tanácsadó céggel vagy személlyel működünk együtt".

Sokan inkább F-16-osokat vettek volna - további képek itt

"Földbirtokos vagyok, nem fegyverkereskedő" - utasította vissza az őt ért vádakat Alfons Mensdorff-Pouilly. Ennek ellenére a vak is látta, hogy lobbizik, megjelent a legkülönfélébb programokon, partikon, Szent István-napi körmeneten, illetve fogadásokra invitált - mondta Mécs Imre, aki akkor több éven keresztül a honvédelmi bizottság elnöke volt. Juhász Ferencnek a Magyar Védelmi Ipari Szövetség egy rendezvényén mutatták be a grófot, a szövetség elnöke, Kovács Géza Péter - aki egyben a Gripenhez máig alkatrészeket gyáró Dunai Repülőgépgyár Zrt.-nek elnök-vezérigazgatója - ugyanakkor azt állította, csak hírből ismerte Mensdorff-Pouillyt. Lehet, hogy sokan letagadják, de mindenki találkozott vele - jelentette ki határozottan Lányi Zsolt, aki a 2001-es döntés idején a kormánykoalícióban részt vevő kisgazdák képviseletében a honvédelmi bizottság elnöke volt. "Egy szimpatikus, kedves valaki, kicsit törte a magyart, de hogy kent-e, fent-e, nem tudom" - tette hozzá Lányi.