Mint minden izom, a szív egészséges működését is a földi gravitáció garantálja. A gravitáció a testben lévő vért lefelé, a bolygó középpontja felé húzza, és arra kényszeríti a szívet, hogy elég erősen dolgozzon ahhoz, hogy a vért felfelé mozdítsa a testben.
Mikrogravitációban ez nem lehetséges, így az űrhajósok szíve idővel összezsugorodik.
A hosszú űrutazás azonban nem csak a szív méretének csökkentésével károsítja az egészséget, fokozza a vérrögök kialakulásának esélyét is. Ez a kockázat azért merülhet fel, mert a mikrogravitáció csökkenti a véráramlást az egész testben és fokozza a véralvadási faktorok jelenlétét. Emellett a súlytalanság működési zavarokat okozhat az erek belsejének szöveteiben, ami szintén vérrögök képződéséhez vezethet.
A NASA ikertanulmánya szerint a hosszú távú űrutazások növelhetik a szervezet általános gyulladásszintjét. A megnövekedett gyulladás olyan kóros állapotokkal áll összefüggésben, mint a szívbetegségek és az inzulinrezisztencia. Scott és Mark Kelly űrhajósok egypetéjű ikertestvérek. Scott egy évig tartó űrmisszión vett részt, Mark viszont a Földön maradt. Ez egyedülálló lehetőséget teremtett a tudósoknak arra, hogy megnézzék, hogyan változik az emberi szervezet egy merőben más környezetben.
A kutatók sok más vizsgálat mellett összehasonlították a testvérek citokinszintjét is. A citokinek a gyulladásos folyamatokat jelző molekulák. A szakértők azt találták, hogy Scott szervezete hajlamosabb volt a gyulladásra a mikrogravitációban, míg Marknál nem mutattak ki hasonlót a Földön.
Sőt, Scott vérében az egyik citokintípus szintje az űrből való visszatérés után még majdnem hat hónapig emelkedett maradt.
A kutatócsoport az érelmeszesedés jeleit is kimutatta Scottnál, Marknál azonban nem jelentkezett hasonló elváltozás.
A kozmikus sugárzás és a mikrogravitáció együttesen károsíthatja az asztronauták örökítőanyagát. A töltött részecskék közvetlenül vagy közvetve roncsolhatják a DNS-t azzal, hogy szabad gyököket hoznak létre, amelyek rendkívül instabil molekulák.
A mikrogravitáció a DNS-javító mechanizmust zavarja meg, ami tovább növeli a genetikai mutációk kialakulásának esélyét.
Mindemellett az űrhajósok több vegyi anyaggal érintkeznek és nem tudnak szabad levegőre se menni, ami szintén nincs jótékony hatással a génállományukra.
A mutációk révén például rákos megbetegedés jelentkezhet vagy sarlósejtes vérszegénység alakulhat ki.
A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!