Ukrán diktatúra: elviselhetetlen cenzúráról beszélnek az ukrán újságírók

Volodimir Zelenszkij

A háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől-egyig békepárti televíziós csatornákat és a weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint - írja a Tűzfalcsoport.

Az Európai Unióra próbálnak hivatkozni

Szerhij Shturkhetszkij, az Ukrán Független Média Szakszervezet elnöke pedig azt emelte ki, hogy bár

a törvényjavaslat szerzői azt állítják, hogy azt azonnal el kell fogadni annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerüljön Európához, valójában ez a törvényjavaslat elválaszt minket Európától, és lehetetlenné teszi az újságírók életét Ukrajnában.

Ezzel szemben az ukrán kormány hivatalos indoklása szerint a szabályozásra épp az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges jogharmonizáció miatt volt szükség. Mindez azért érdekes, mert a törvény - még a kritikák hatására némileg lazított tartalommal is - egy olyan hatóságot (Nemzeti Televíziós és Rádiós Sugározási Testület) ruház fel gyakorlatilag korlátlan jogkörrel, amelynek tagjait az elnöki adminisztráció és a parlamenti képviselők nevezik ki. Ez az állami szerv pedig - a jogszabály értelmében bírói végzés vagy ítélet nélkül - saját hatáskörben dönthet a sajtótermékek felett, amely nyilvánvaló lehetőség az önkényes cenzúra gyakorlására, ezzel párhuzamosan pedig a szólásszabadság korlátozására.

Minimum kétséges, hogy Brüsszel ilyen vagy ehhez hasonló harmonizációs lépéseket várna el Ukrajnától.

Ezt igazolják Gutiérrez szavai is, aki továbbra is azon az állásponton van, hogy a jogszabály ellentétes az európai sajtószabadság normáival. Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első ellentmondásos szabályozás, melynek kapcsán a regnáló ukrán vezetés európai elvárásokra hivatkozva hoz meg valójában korlátozó intézkedéseket.

The EU has used unprecedented censorship tactics in the Ukraine war to shield their propaganda, including banning the platforming of Russian media.

The WPost, in this predictably mega-viral tweet, just spread the EU's latest attempt to exploit "disinformation" for censorship: pic.twitter.com/7RZ3jZ6DkU

— Glenn Greenwald (@ggreenwald) September 6, 2023

S bár egy háborús helyzetben a szólás- és sajtószabadság természetesen érzékeny területek, amelyek meghatározott - legitim - célok (pl. nemzetbiztonsági okok) mentén és bizonyos mértékig korlátozhatók, ugyanakkor - a választási kampánya során még ezen alapjog védelmét zászlajára tűző - Zelenszkij és az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó kormánya, illetve pártja már az elnök hivatali idejének kezdetétől, vagyis jóval a háború megindulása előtt számos alkalommal megsértette ezen szabadságokat.

Az újságírói jogok ugyanis folyamatos támadásoknak voltak kitéve a központi hatalom részéről: a sajtó munkatársai több alkalommal is ki lettek zárva fontos társadalmi kérdésekről szóló meghallgatásokról, emellett pedig rendszerszintűvé vált, hogy az Elnöki Hivatal - a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvényt megszegve - figyelmen kívül hagyta a különböző orgánumok megkereséseit.

El akarják némítani a sajtót

Ezt a helyzetet csak tetézték Olha Vasylevska-Smaglyuk, a Nép Szolgája Párt képviselőjének szavai, aki egy televíziós adásban úgy fogalmazott, hogy

véleménye szerint Ukrajnában olyan erős a szólásszabadság, hogy itt az ideje azt "elnémítani", és "az elnökség intézménye iránti tiszteletből megszűrni a beszédet".

Úgyszintén nem festettek jó képet az alapjogok ukrajnai helyzetéről a Tömegtájékoztatási Intézet (IMI) 2020-ban közölt monitoring eredményei, amelyek kimutatták, hogy az újságírói hivatásjogok megsértése leginkább az Elnöki Hivatalhoz, az önkormányzatokhoz, az igazságszolgáltatáshoz és a rendfenntartókhoz köthető.

Végül pedig sokat mondó tény az is, hogy a tavaly év végén elfogadott, botrányos médiatörvény megalkotása már 2019-ben, az elnök hatalomba lépését követő első intézkedések egyikeként kezdetét vette.

Az EU alapdokumentumai világosan szólnak az alapjogok érvényesítésével szembeni elvárásokról. Míg az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke deklarálja, hogy az Unió az emberi jogok tiszteletben tartásának értékén alapul, addig az Alapjogi Charta 11. cikk (1)-(2) bekezdése kifejezetten a szólás- és sajtószabadságról szól, és rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét pedig mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Ezek a jogok egyenlő mértékben megilletik az EU minden polgárát. A véleménynyilvánítás- és a sajtó szabadságának védelme továbbra is az egyik legfontosabb prioritás az unió emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységében.

Ugyanakkor - amint arra a friss szakmai felmérések is rámutatnak - az európai közösséghez csatlakozni vágyó Ukrajna e tekintetben (is) jelentős hiányosságokban szenved. A kérdés az, hogy mindez mennyire lesz figyelembe véve a jogállamiságért előszeretettel aggódó, ám a kelet-európai országnak a Szerződések által ismeretlen kedvezményeket biztosító, annak csatlakozását feltétel nélkül támogató uniós bürokraták részéről. Különös tekintettel annak az újabb hatáskörtúllépő jogi kezdeményezésnek - „az európai médiaszabadságról szóló törvénynek" - a fényében, amelynek hangoztatott brüsszeli célja épp a politikai nyomásgyakorlástól való független médiakörnyezet megteremtése.

Vajon milyen mértékben feleltethető meg ennek a törekvésnek a teljes állami információkontrollt kiépítő Ukrajna, mint uniós tagállam víziója?