Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt hónapokban, jelentős részben a járvány miatt, a napi olajkereslet nagyjából a harmadával esett vissza az idén a korábban tapasztalt szintekhez képest. Ráadásul az elektromos autók terjedése és a megújuló energiaforrások térnyerése egyaránt arra utal, hogy fokozatosan szorul vissza az olaj dominanciája.
A helyzet mára olyannyira égetővé vált, hogy az OPEC elemzői föl is tették a kérdést, az idei év vajon tartós fordulópontot jelenthet-e az olajpiacon.
A kitermelők számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan alkalmazkodjanak egy olyan helyzethez, amikor a kereslet tartós lassulásnak indul.
A Reuters hét olyan emberrel beszélt, akik jelenleg vagy korábban valamilyen tisztséget töltenek vagy töltöttek be az OPEC-en belül. A név nélkül nyilatkozók jelezték, az olajár idén látott beszakadása arra ösztönözte az OPEC tagjait, hogy alapjaiban gondolják át a hosszú távú előrejelzéseiket. A szervezet országai jelenleg a világ ismert olajkészletének 80 százaléka fölött rendelkeznek.
Mindössze 12 évvel ezelőtt az OPEC olajállamai még szinte úsztak a pénzben, ahogy a nyersanyag hordónkénti ára 145 dollár fölött tetőzött. Mára azonban a helyzet radikálisan megváltozott, és egyre több ország kényszerül súlyos átalakításokra. Szaúd-Arábia például már egy ideje dolgozik azon, hogy csökkentse gazdaságának olajexport-függőségét, ami jól mutatja, hogy még a legnagyobb szereplők is komolyan számításba veszik az olajpiac tartós átalakulását.
Az egyik nyilatkozó hangsúlyozta, ha az olajkereslet egyáltalán visszatér a mostani válság előtti szintekre, akkor az hosszú időt vesz majd igénybe.
A legfőbb aggodalom viszont az, hogy a kereslet a következő években eléri a csúcspontját, és beindul a tartós lejtmenet.
Köszönhetően elsősorban az olyan, gyorsan fejlődő technológiai megoldásoknak, mint az elektromos autók akkumulátorai.
Tavaly egyébként a világ teljes olajkereslete napi 99,7 millió hordó volt, és az OPEC korábban úgy számolt, idén ez 101 millió lehet. A járvány miatti gazdasági leállások azonban alapjaiban forgatták föl ezt a prognózist. Ennek hatására az OPEC ma már csak arra számít, hogy 2020-ban napi 91 millió hordó lesz a kereslet, és a fogyasztás még jövőre sem éri el a 2019-es szintet.
Az olajkereslet csúcspontjának megjósolása már régóta foglalkoztatja az elemzőket. Eddig azonban a kereslet minden évben folyamatosan bővült, leszámítva egy-egy köztes időszakot a komolyabb gazdasági lassulások idején.
Mindazonáltal az OPEC már jó ideje vágja vissza a keresleti előrejelzését. 2007-ben a szervezet még úgy számolt, hogy 2030-ban napi 118 millió hordós lesz a globális kereslet. Tavaly viszont már 2030-ra mindössze 108 millió hordós keresletet várnak. Az elemzők most úgy számolnak, hogy a novemberi jelentés ismét visszavágja majd a prognózist.
Miközben pedig az elektromos autók piaca gyors ütemben bővül, a légiközlekedés pedig olyannyira bezuhant, hogy a legfrissebb elemzések szerint a volumene 2023-ra térhet csak vissza a tavalyi szintre, a megújuló energiák térnyerése is egyre nagyobb fenyegetést jelent az olajra nézve.
Az olaj részesedése a globális energiamixben folyamatosan zsugorodik az elmúlt évtizedekben. 1994-ben a részaránya még nagyjából 40 százalék volt, míg 2019-re ez visszacsúszott 33 százalékra.
Még úgy is, hogy közben a felhasznált olajmennyiség nőni tudott. Az olaj ezzel még mindig vezeti a listát, de az is látszik, hogy a megújulók az elmúlt években lendületes előretörést mutattak – és bár még mindig csak 10 százalék alatt vannak, már megelőzték az atomenergiát.
