10 színész, akiket meggyilkoltak

A rajongók számára a hírességek halála mindig tragikus eseménynek számít – különösen akkor, ha egy sztár erőszakos halál, azaz gyilkosság áldozata. Összegyűjtöttük azt a 10 színészt (pontosabban olyanokat, akik híres vagy kevésbé híres filmekben szerepeltek, vagy épp haláluk miatt váltak legendává), akiket meggyilkoltak - amerikai, vagy amerikai kötődésű színészeket.

Rebecca Schaeffer

A modellből lett színésznőt 21 éves korában ölte meg egy megszállott rajongója. A My Sister Sam című tévésorozattal népszerűvé vált Schaeffer már három éve kapott leveleket a nála két évvel fiatalabb Robert John Bardótól, aki miután látta a színésznő ágyjelenetét A játék neve: Beverly Hills (1989) című komédiában, úgy döntött, hogy meg kell büntesse Schaeffert, mert "ő is csak egy hollywoodi lotyó".

A játék neve: Beverly Hills (Rebecca Schaeffer és Paul Bartel) Forrás: Cinecom Pictures

Bardo egy magánnyomozó segítségével derítette ki a színésznő címét, majd 1989. július 18-án meglátogatta, autogrammot kért tőle, aztán agyonlőtte. A férfit 1991-ben ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre – és mivel a tárgyaláson kiderült, hogy a Bardo által felfogadott magánnyomozó a kaliforniai gépjármű-nyilvántartó hivatalon (DMV) keresztül jutott hozzá az áldozat lakcíméhez, három évvel később az Egyesült Államokban szigorították a rendszám alapján kiadható személyes adatok kezelését, így Schaeffer tragikus és értelmetlen halála hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai sztároknak kevésbé kelljen rettegniük megszállott rajongóiktól.

John Lennon

Lennon csak részben kivétel összeállításunkban. Kétségkívül róla elsőként a 20. század egyik legjelentősebb zenekara, a legendás Beatles jut az olvasó eszébe, de épp a zenekar tagjainak főszereplésével készült, Richard Lester rendezte, két Oscar-díjra jelölt "ál-dokumentumfilm" (voltaképp minden rockfilm őse) Egy nehéz nap éjszakája (1964), és az egy évvel későbbi (ugyancsak Lester rendezte, két BAFTA-díjra jelölt) Help! ma is a legjobb brit szatírák közé tartoznak, nem is szólva az ugyancsak a zenekar köré épített, formabontó rajzfilmről, A sárga tengeralattjáró-ról (r.:George Dunning, 1968).

Sőt, Lennon izgalmas szerepet kapott Lestertől a második világháborús komédiában, a Hogyan nyertem meg a háborút-ban (1967) is, és maga is rendezett néhány rövidfilmet, valamint a Let it Be című, a Beatles tagjai között kialakult feszültséget is feltáró dokumentumfilm zenéjéért (1970, r.: Michael Lindsay-Hogg) Paul McCartney-val, George Harrisonnal és Ringo Starral együtt Lennon a legjobb eredeti filmzene Oscar-díját nyerte el 1971-ben.

A filmesként is aktív zenészt 1980. december 8-án lőtte agyon elmebeteg rajongója, Mark David Chapman, Lennon otthona a New York-i Dakota-ház előtt. Chapman ötször lőtt a 40 éves Lennonba, majd amíg a rendőrök kiérkeztek a gyilkosság helyszínére, leült és olvasott (J.D. Salinger Rozsban a fogó című regényét).

Haing S. Ngor

Az Oscar-díjas kambodzsai amatőr színész eredetileg szülész-nőgyógyászként dolgozott. Harcolt a kommunista Vörös Khmerek ellen, fogságba is esett, és csak úgy tudott megmenekülni a kivégzés elől, hogy eltitkolta képzettségét: a kommunista khmerek ugyanis előszeretettel gyilkolták az orvosokat.

Pol Pot rémuralmának bukása után, 1979-ben egy thaiföldi menekülttáborban dolgozott orvosként, majd egy évvel később az Egyesült Államokba emigrált. Itt fedezte fel Roland Joffé, aki épp a Vörös Khmerekről készült filmet forgatni: a Gyilkos mezők (1984) nem csupán a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat (a kategóriában első ázsiaiként), de nemzetközi ismertséget is hozott Ngornak, aki később bestseller önéletrajzi regényben is megosztotta tapasztalatait a kommunista diktatúráról, illetve egyre több filmes felkérést kapott, így például Oliver Stone-tól is (Ég és föld, 1993).

Az akkor 55 éves orvos és színész 1996. február 25-én rablógyilkosság áldozata lett Los Angeles-i háza előtt – a kambodzsai kommunista diktatúra túlélőjét az Oriental Lazy Boyz nevű ázsiai utcai banda három tagja gyilkolta meg.

Carl "Alfalfa" Switzer

Az 1927-ben született Carl Switzer az 1930-as évek egyik legnépszerűbb gyerekszínésze volt. Népszerűségét a kísérőfilmként vetített Our Gang című rövidfilm-sorozatban eljátszott Alfalfa nevű karakternek köszönhette, az 1940-es évektől kezdve azonban egyre nehezebben jutott szerephez, és főként kutyatenyésztőként, kutyakiképzőként és vadászhajtóként dolgozott (hollywoodi kliensei közé tartozott például Henry Fonda, James Stewart és Roy Rogers is) – igaz, felnőttként is kapott kisebb szerepeket olyan jelentős filmekben, mint Az élet csodaszép, a Tízparancsolat vagy a Megbilincseltek.

1959. január 21-én halt meg (31 éves korában), amikor egy ügyfelével összeveszett 50 dolláron. A dulakodás során Moses Stiltz agyonlőtte az egykori gyereksztárt, majd sikerrel hivatkozott a bíróságon jogos önvédelemre.

Marie Trintignant

A nagy francia színész, a cannes-i és berlini fesztiválokon kitüntetett, Európai Filmdíjas és César-díjas Jean-Louis Trintignant és a rendező-forgatókönyvíró Nadine Marquand lányát 41 éves korában, 2003 nyarán ölte meg élettársa, Bertrand Cantat a Noir Désir rockegyüttes frontembere, a baloldali francia elnökjelöltek harsány reklámembere.

Marie Trintignant az 1990-es évek egyik legnépszerűbb (Hollywoodban is népszerű) francia színésznője volt, akit ötször jelöltek a legrangosabb francia filmes elismerésre, a César-díjra (először a Claude Chabrol rendezte 1988-as Női ügyek mellékszereplőjeként, utoljára a Pierre Salvadori rendezte Mint a vízfolyás című 1998-as bűnügyi komédia főszerepéért).

A színésznő és Cantat énekes - akik Nadine Marquand irányításával egy filmforgatáson vettek részt Litvániában - 2003. július 27-én vasárnap reggel összeszólalkoztak vilniusi szállodájukban. A szóváltás után összeverekedtek, ennek során Cantat fellökte Trintignant-t, aki elesett és olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy kómába esett. A színésznő 6 nappal később, augusztus 1-én halt meg a Neuilly-sur-Seine-i klinikán, az ütés következtében kialakult agyi ödéma miatt. Cantat-t közvetett szándékú emberölés miatt ítélték 8 év börtönbüntetésre, végül 4 év után szabadult – nem sokkal később, 2010-ben korábbi felesége, és akkori élettársa, Krisztina Rády öngyilkos lett, miután arról számolt be, hogy Cantat mentálisan és fizikailag is erőszakoskodott vele.

A gyilkos Bertrand Cantat azóta is nyugodtan él és különböző televíziós műsorokban változatlanul szokott erkölcsről is papolni.