Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került
1962. október 14-én kezdődött és október 28-áig tartott a kubai rakétaválság.
1962. október 14-én kezdődött és október 28-áig tartott a kubai rakétaválság.
Az egyik legvitatottabb titkosszolgálati akció története.
A ma már elhagyatott, 900 méter hosszú és 150 méter magas építmény célja az amerikai nukleáris csapások előrejelzése volt.
Az elavult tengeralattjárót szó szerint egy műhelyből vitték hadgyakorlatra, működésképtelen állapotban.
Nem megszüntetni, hanem megreformálni akarta a kommunizmust, de a Szovjetunió elvesztette a hidegháborút. Gorbacsov érdeme az volt, hogy nem lövetett, hagyta szétesni a birodalmat.
Ez volt a szovjetek utolsó sikeres csatája Afganisztánban a tálibok ellen.
Az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságon a szovjet-belga nyolcaddöntőben hihetetlen lesgólokkal ejtették ki a magyaroknak 6 gólt rúgó Lobanovszkij-csapatot.
Máig tisztázatlan, hogy mi lett a szovjetek által elhurcolt svéd diplomata sorsa.
A kubai rakétaválság legfeszültebb pillanatában egy tengeralattjáró parancsnok higgadtságán múlott a világ sorsa.
Összesen 32 súlyos atombomba baleset volt az Egyesült Államokban. Hat atombomba nyomtalanul eltűnt.