Hol járunk? Kapu két világ határán

Brandenburg Gate A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót

A győzelem istennőjének kapuja határt jelentett két világ között.

A felvételen a Berlin központjában álló Brandenburgi kapu látható. A 26 méter magas, 65,5 méter széles és 11 méter mély klasszicista homokkőépítményt az athéni Akropolisz kapuépülete, a Propülaia ihlette. A kapu elődjének az 1734-ben épült berlini vámfal tekinthető, melyet II. Frigyes Vilmos porosz király alakíttatott át elődje tiszteletére. 1793-ban helyezték el a kapu tetejére Johann Gottfried Schadow szobrát, a quadrigán álló Niké istennőt.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Euroluftbild.De/Robert Grahn

1806-ban a jénai csatát követően Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, amely csak 1814-ben térhetett vissza Berlinbe. Ekkor került a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára a vaskereszt kiegészítéseként. A második világháború során a quadrigáról gipszlenyomatot vettek. Amikor a díszkocsiszoborra vörös zászló került, a németek ágyútüzet zúdították rá, ettől súlyos károkat szenvedett az építmény. Az eredeti szoborcsoportból csak egyetlen lófej maradt épen, amelyet később az egyik berlini múzeumban állítottak ki.

A helyreállításban Nyugat- és Kelet-Berlin egyaránt részt vett, a szovjet befolyás alatt álló kelet-berlini városi tanács viszont eltávolíttatta a vaskeresztet és a sast a quadrigáról, mivel ezeket a porosz militarizmus jelképének tekintették. A berlini fal felépülésével a kapu a lezárt zóna közepén találta magát, áthaladni nem lehetett rajta, így határrá vált a NATO és a Varsói Szerződés országai között. Huszonnyolc évvel később, 1989. december 22-én a kaput százezer ember üdvrivalgása közepette újra megnyitották.