Hol járunk? Az egyik legszebb hegyünk

Két meglepő állati testrész és egy rablóvár – mindezeknek egyetlen hegy a tanúja.

A légi felvételen a Dunántúl magányos tanúhegyét, a Somlót láthatjuk, mely messzire elszakadva Balaton-felvidéki társaitól, például a hasonló felépítésű Badacsonytól és Szent György-hegytől, szigethegyként emelkedik ki a környező sík vidékből. Neve feltehetően abból ered (hasonlóan az ország más területein található “somló” hegyekhez), hogy korábban nagy területeken borította a fanyar ízű, C-vitaminban gazdag gyümölcsöt adó húsos som (Cornus mas), amely tavasszal, lombfakadás előtt látványos, sárga virágszőnyeggel borította be a hegyoldalt.

Jóllehet Tihanyt ismerjük, mint a “balatoni kecskekörmök” legendás lelőhelyét, a Somló keleti lábánál találhatunk rá a tízmillió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tengerből ránk maradt kicsiny kagylók (Congeria ungula caprae) legszebb állapotban megmaradt héjaira. A Somló szoknyája adja az egyik legősibb magyar szőlőfajta, a somlói juhfark legfontosabb termőhelyét. A hosszúkás, valóban a juh farkára hasonlító fürtök jellemzően épp ezekben a napokban érnek be.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Fotó: Jüling Krisztián, www.egikamera.hu

A hegyen felfedezhetjük egy vár romjait is, mely feltehetően a tatárjárás után épült. Bakócz Tamás birtokossága idejében, a 15. század végén élte fénykorát, a mohácsi vész után fontos erősség volt, majd egy költő-rablólovag, Liszthy László uralta, aki gonosz tetteiért és hamis pénz veréséért végül a fejével fizetett. A 18. századtól a várat az időjárás és a lakosság eróziója ostromolta meglehetős sikerrel, végül az 1960-as években konzerválták az akkori állapotokat.

A kép Jüling Krisztián Sólyom szárnyán című légifotós albumában jelent meg, amely kétszáz gyönyörű felvételt tartalmaz Magyarországról. Az albumról bővebb információk itt érhetők el.