Az ÁVH-s kihallgatótiszt, aki létrehozta a Kádárt szolgáló kommunista kabarét

Magyarország, Budapest VIII. a Magyar Rádió stúdiója, Komlós János humorista. ÉV 1979

Rabbinövendék volt, bár senki nem emlékszik arra, hogy vallásos lett volna, a második világháború utolsó szakaszában elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött, a háború végén pedig önként jelentkezett rendőrnek. Nem sokkal később már az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetői tisztségeket, de kiképzett kihallgatótisztként a napi rutinmunkától sem zárkózott el. Nemcsak a vádlottak szenvedték meg módszereit, beosztottjai között is akadtak, akik úgy érezték: vezetőjük rendre megfogalmazódó vádaskodásai előbb-utóbb az öngyilkosság felé terelhetik őket. Az ÁVH-tól kikerülve pártlapoknál töltött be fontos pozíciókat, majd alapító-igazgatója lett az általa kifundált és a kommunista hatalom fő funkcionáriusaival egyeztetve működtetett Mikroszkóp Színpadnak. A teátrum műsora „szelepként" szolgált: a bornírt és romlott rendszer polgárai a bátornak tűnő kabaréműsorok alatt kiengedhették a gőzt, a hétköznapok során felgyűlt feszültséget. Ávós múltjáról nem beszélt, s noha szinte mindenki tudott róla, alig akadt, aki firtatta volna. Látszólagos nyugalomban élte a társadalom felett álló színházi tekintély kiváltságos életét, de mind többet ivott, a hatvan évet sem érte meg. Nem kívánt öröksége azonban máig jelenvaló.

„Kreálmányok"

Az első műsor első három előadása bukás, ugyanis Komlós János – biztos, ami biztos – a színházi világ meghatározó emberét, az akkoriban a Bertolt Brecht-féle elidegenítést minden műfajban alkalmazni kívánó Major Tamást bízza meg a kabarészámok színre vitelével.

Major színházi víziói annyira passzolnak a műfajhoz, amennyire Komlós körmondatai illettek volna hozzá, ha időben le nem szokik róluk.

Marton Frigyes meggyőzi Komlóst: maradjon a kaptafánál, köszönjön el Major Tamástól. Komlós ez esetben is hallgat a pártkabaré honi mesterére, köszönettel búcsút vesz Major Tamástól. Utóbbi, aki számtalan egyéb teátrumi ötletet dédelget, nem orrol meg Komlósra, még fellépőként is részt vesz majd egy-egy mikroszkóp színpadi produkcióban. (Ő lesz például a Rádiókabaréban is rendszeresen elhangzó Jenő és Lujza-jelenetek Jenője.)

Marton átrendezi a produkciót, amit kacagva tapsol a publikum.

Komlós János érdemeként szokták említeni, hogy tizenhárom éves regnálása alatt olyan kabaréművészek jutottak lehetőséghez – például Boncz Géza, a Markos-Nádas duó –, akik számára a Mikroszkóp Színpad jelentett igazi ugródeszkát ahhoz, hogy a teátrumtól elválva is maradandót alkossanak a műfajban. Mind között Hofi Gézát tartják Komlós János legnagyszerűbb kreálmányának, aki kétségkívül a Mikroszkóp Színpadon kapta első nagy lehetőségét – idővel pedig minden kabaréműsorban harmincperces, önálló blokkja volt.

Hofi rendszerváltást is túlélő humora, unikális színpadi egyénisége önmagában azt sejteti: a tehetség nemcsak korfüggetlen – ahogy azt Komlós János is felismerte -, de bizonyos szint felett azt nem formálhatja külső akarat, csak az „kezelheti", akinek eleve megadatott.

De nemcsak Hofi, mások is helyet találhattak volna a pályán Komlós nélkül – nem átélve azokat a megalázó helyzeteket, amely miatt Hofi Géza idővel meg is szakította a kapcsolatot Komlós Jánossal.

Kádárnak tetszik

Komlós konferanszaiban nem csupán a butaságot vette górcső alá.

Ablonczy Géza a már idézett írásában fejti ki, hogy mi mindent tett Komlós János a „nemzeti önpiszkolás" programja szerint.

Nemzeti tradíciókon élcelődve, vagy a hagyományőrzés olyan programjain ironizálva, mint a televízió népzenei műsorai, vetélkedői.

Elődeit sem kímélte. Az ezerkilencszázas évek elején működött Nagy Endrét antibolsevizmusa miatt tette margóra,

súlytalanítva a tényt, hogy Nagy Endre volt a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője.

Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Komlós Békeffi Lászlót is kipécézte. Békeffi köztudottan antifasiszta volt, a második világháború legsúlyosabb szakaszában is bátor, egyben szellemes konferanszokat előadó, mielőtt elhurcolták a dachaui koncentrációs táborba. (Túlélte, de sosem tért haza, inkább Amerikát, majd Svájcot választotta.)

Békeffi László esetében Komlós János azt próbálta a publikum fejébe rögzíteni:

Békeffi nem volt több, mint Horthy kormányzó kedves embere, kártyapartnere.

Amit a honi kabaré nagyjainak esetében sosem említett: egyikük sem az állam pénzéből működtette kabaréját.

Komlós János színidirektori működésének egyik csúcspontján Kádár János és Aczél György is beültek a Mikroszkóp Színpad nézőterére, majd a műsor után Kádár azt mondta:

Gratulálok, ez jó!

Marton Frigyes rendező és Komlós János 1980-ban Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Görcsös gesztusrendszer

A Mikroszkóp Színpad igazgatójának működése kapcsán Ablonczy László úgy fogalmazott:

Komlós János átváltozóművész és internacionalista politikai légsúlymérő, s egyben hitelminősítő volt, akit a humor drogbárójának is nevezhetünk. Máig szívjuk azt a pesti bolseviki belterjes fülledtséget, melynek nyomásából oly nehezen ébredünk tisztázott nemzeti voltunkra.

Komlós János mind erősebb alkoholizmusa azt is jelezhette, hogy a szeszgőz csillapítja a lelkiismeret rándulásait, abba burkolódzva képes úgy-ahogy egyben maradni a „pályaficamaitól" meghasonlott ember.

Marton Frigyes – aki idővel a Mikroszkóp Színpad főrendezője lett – beszélte el a Komlós János alakját megidéző könyvben:

az első felest maga ajánlotta görcsoldóként az igazgatónak, aki bár a civil életben mindig magabiztosnak mutatkozott, színpadi gesztusrendszerében görcsösnek látszott.

Marton Komlós színpadi görcsössége kapcsán úgy fogalmazott:

Láttam a halál izgalmát az arcán.

Komlós János még házasságban élt, amikor a Népszabadságban összejött egy újságíró gyakornokkal, akit később kinevezett a Mikroszkóp Színpad dramaturgjának.

Nem házasodott újra, de közös gyermeküket adoptálta. Feleségétől 1973-ban vált el, de csak három évvel később költözött el zugligeti otthonukból. Új élettársa házépítésre ösztönözte. Komlós János színházi, televíziós, rádiós feladatai mellett folyamatosan körbehaknizta az országot.

Már azt megelőzően is láncdohányos volt, mielőtt rászokott volna az alkoholra. Harmincnyolc évesen esett át első infarktusán.

Ötvenes éveiben fizikailag mind rosszabb állapotba került. A Rádiókabaré és a Mikroszkóp Színpad egy NDK-turnéján képtelen volt színre lépni, az utolsó pillanatban kellett átdolgozni a konferanszaira felépített műsort. Marton Frigyes ennek ellenére felajánlotta: megteszi tervezett tévéműsora vezetőjének, ha kivizsgáltatja magát, és ha a diagnózis bajt jelez, akkor változtat az életmódján. Komlós János kivizsgáltatta magát, majd közölte Martonnal, teátruma főrendezőjével:

az orvosok összevissza dumálnak, mert ha bármi igaz lenne abból, ami szerintük kiolvasható a leletekből, akkor már nem lenne az élők sorában.

Komlós János 1969-ben Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

1980. július 18-án éjszaka rosszul lett, megpróbálta bevenni a gyógyszereit. A tabletták szétgurultak, az ágy előtt végezte a szőnyegen, holtában talált rá élettársa.

Források:
Kertész Péter: A Komlós. Ulpius-ház Könyvkiadó Bt., 2002
Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Komlós János államvédelmi fellépéseinek színterei. Arc és álarc. A Hamvas Intézet folyóirata, 2019. III. évfolyam 1. szám
Ablonczy László: Az ávós az ávóst is figyelte, gondola.hu, 2017. augusztus 7.
Arcanum Digitális Tudománytár