Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóst. Ő maga pedig családjával együtt disszidált a Kádár-kori Magyarországról. Negyvennégy évesen, nyelvismeret nélkül azzal számolt: a vasfüggöny túlsó felén legfeljebb taxisofőr lehet. Végül a Svéd Filmművészeti Akadémia rektori pozíciójáig jutott. Tanulságokban bővelkedő élete még ma is szóba kerül olykor hivatása képviselői körében, ám a nagyközönség lassan elfelejti alakját. Sztankay Ádám írása.

Benne volt a dán filmlexikonban, Stockholmban rektor lett

Herskó Jánosnak felesége, Anna javasolt skandináv célállomást. Akkoriban arrafelé voltak olyan körülmények, amelyek összevágtak azzal, ahogy ők elképzelték a normálisan működő társadalmat.
Svédországban telepedtek le.

Anna és János Svédországban a hetvenes években Forrás: Herskó interjúkötet

Az akkor negyvennégy éves Herskó úgy gondolta: mivel szeret vezetni, ha nincs jobb lehetőség, taxisofőrnek áll.

De erre nem került sor. Felesége egyik ismerőse beajánlotta Bo Jonsonhoz, a Svéd Filmintézet Igazgatósági Tanácsának egyik vezetőjéhez.

Jonson a dán filmművészeti filmlexikonban – más nyugati tudástárakban még nem szerepelt – nézett utána Herskó János filmes múltjának.

Aztán állást ajánlott neki a svéd színházi és filmes egyetemen, a Dramatiska Instituton.
Herskó János akkoriban még csak németül beszélt – ám szorgosan járt svéd nyelvtanfolyamra, ahogy az állampolgári ismereteket okító kurzusra is –, ezért

néhány diákja eleinte azt gondolta: valami idősödő NDK-s disszidenst ültetek a nyakukba.

Kezdetben furcsállták módszereit, amelyek megegyeztek a Magyarországon alkalmazott metódusaival. Különösnek találták tipikusan kelet-európai, szimbólumokkal, metaforákkal tűzdelt „filmnyelvét”. Egyik hajdani svéd diákja, Börje Hannson utóbb úgy emlékezett:

ők akkoriban az egyenes vonalú, amerikai típusú dramaturgiában hittek. Hannsonnak a Pokoli torony című katasztrófafilm jelentette a szakmai etalont.

Aztán úgy alakult, hogy Herskó Jánost diákjai nem sokkal később megválasztották az intézmény legjobb tanárának. Abban is szerepük volt, hogy idővel Herskó János lett néhány évre a Dramatiska Instituton rektora.

Pozíciójából gazdaságilag is egyensúlyba hozta a deficites intézményt.

Herskó János Svédországban már nem csinált nagyjátékfilmet, mert úgy vélte: hiába tanulta meg a nyelvet, a filmkészítéshez nem lehet eléggé svéd.
Rendszeresen játszott azonban színészként növendékei, illetve más svéd művészek alkotásaiban. Családjával kellemes, egy Stockholm melletti lakópark tágas lakásában élt. Kisebbik lánya, Jutka felnőve képzőművész lett, Amerikában telepedett le férjével, családjával. Idősebb lánya, Kata Németországban lett tanárnő.

Utolsó snittek a Földön

A Herskó családot – kivéve az akkor még kiskorú Jutkát – disszidálásuk után egyenként három és fél év börtönre ítélték.

Herskó János forgatás közben Forrás: Herskó interjúkötet

Van egykori tanítványa, aki soha nem tudta megbocsátani mestere távozását. Sokan pedig máig azt mondják: elfogadják a döntését, nem is hibáztatják, mégsem értik akkori lépését. Azok vannak kevesebben, akik az akkori körülmények tükrében elfogadják, hogy Herskó János 1970-ben elhagyta a hazáját.
A Svédországban nyugdíjba vonult Herskó Jánost a rendszerváltás után Gazdag Gyula hívta meg tanítani induló filmes osztályába 1992-ben. Gazdag nem volt Herskó-tanítvány, de dolgozott korábbi tanítványaival, főként Ember Judittal. Nem sokkal a tanév megkezdése után híre ment (tanítványai az utolsók között tudták meg): Gazdag Gyula elfogadott egy állást Amerikában. Herskó János ezért átvette az osztály vezetését.

Akkori növendékei ma is azt mondják: Herskó személyében egyszerre kaptak mestert és apafigurát is.

Pálos György Herskó Jánossal A kenyereslány... forgatásán Forrás: Herskó interjúkötet

Herskó János az osztály diplomázása után már nem vállalt újabb évfolyamot. Azt mondta: nincs már itthon olyan kapcsolatrendszere, amellyel garantálni tudná, hogy növendékei biztosan filmhez jussanak. Hajdani tanítványa, Simó Sándor filmes osztálya mellett segédkezett még egy ideig. Simó Sándor egyike volt azoknak, akik anno, mint Herskóhoz közelálló alkotók, megbűnhődtek némileg – főként egzisztenciális értelemben – Herskó távozása miatt. Ám idővel olyan helyzetbe került, hogy stúdióvezetőként biztosíthatta növendékei filmes pályakezdését.
Herskó János – a svéd „gyakorlatához” hasonlóan – hazaruccanásai alatt magyar alkotók filmjeibe is szívesen vállalt színészi feladatokat. 1993-ban az Irén nevű öregasszonyt játszotta Szőke András Kis vakond című filmjében.
Saját ifjúságát a Czabán György és Pálos György róla készült portréfilmjében beszélhette-játszhatta el. A kenyereslány balladája ma is megnézhető a videómegosztó csatornákon. Mátyás királyt a Czabán-Pálos duó 1998-as Országalma című alkotásában alakította. Láthatta a közönség Miklauzic Bence Ébrenjárók című alkotásában is, és ugyancsak feltűnik Varga Ágota Aczél című 2009-es dokumentumfilmjében.
Herskó Jánost 1996-ban tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével. A 2000-es Filmszemlén életműdíjat kapott. 2006-ban vehette át a Kossuth-díjat sokoldalú művészetéért és filmpedagógiai munkásságáért.
A Magyar Mozgókép Mestere művészeti elismerést 2007-ben, a 38. Magyar Filmszemlén kapta meg.
A 2006-os Kossuth-díj után interjút készítettem vele.

Nem volt könnyű felidéztetni a múltját. Szívesebben anekdotázott apámról, kedvelt színészéről, miközben viccekkel fűszerezte a régi történeteket. Aztán nagyon sokat kérdezett.

Herskó János felesége, Anna 2009. április 12-én halt meg Stockholmban.
Az utolsó Herskó-osztály több növendéke diplomázva is kapcsolatban maradt mesterükkel. Elmesélték, hogy felesége elvesztése nagyon megviselte Herskó Jánost. Két évvel később tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Herskó János betegsége alatt pesti lakásába húzódott, de néhány filmes barátja, tanítványa még utolsó hónapjaiban is találkozhatott vele. Ők azt mondják:

mesterük szemében még akkor is ott pislákolt a kíváncsiság, amikor a leheletnyivé vékonyult Herskó János már csak hosszú csendek után volt képes rákérdezni erre-arra, alig hallhatóan.

Amit még tudni akart, arra persze itt már nem kaphatott választ.
Herskó János 2011. október 12-én halt meg, Budapesten.

2007. február 1. Herskó János filmrendező, miután átvette a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztály életműdíját Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Források:

Muhi Klára: Herskó – interjúkötet, Korona kiadó 2006. Budapest
Fésős András: Herskó – portréfilm Herskó Jánosról 2004.
Smal János: Herskó János – filmvilág.blog.hu 2011.
Herskó János videólevele Stockholmból - https://www.youtube.com/watch?v=zoTyvssYGws
Interjúk Sára Julival és Fésős Andrással, az 1992-ben indult filmes osztály egykori hallgatóival