Brüsszel elárulta a magyar gazdákat

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

A vidék érték és az elkövetkező években a szerepe még jobban felértékelődik majd – többek között erről is szó volt a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nagyszabású Vidék Konferenciáján, amelyet a budapesti Várkert Bazárban rendeztek kedden. Az eseményen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ismertette, hogy a jövőben új területfejlesztési politikára van szükség, és kilátásban van egy új területfejlesztési törvény kidolgozása is. A miniszter beszélt a vidék fontosságáról, és a legfontosabb célokról is. A délelőtti panelbeszélgetéseket követően délután kerekasztal-beszélgetésekre is sor került. A nap folyamán a résztvevők ismertették a Századvég legújabb vidékről szóló kutatásának eredményeit, szó volt a vidék és város különbségeiről, az élhető környezetről, a jövőbeli feladatokról és kihívásokról, valamint arról is, mi kell ahhoz, hogy a vidék megtartó képességének rugalmassága növekedjen. Hiánypótló módon a home office foglalkoztatási forma és a vidék kapcsolatáról, valamint az online árfigyelő sikerességéről, az inflációs helyzetről is szó volt kedden, a Várkert Bazárban.

Brüsszel elárulta a magyar gazdákat

Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a konferencián elmondott beszédében kifejtette, hogy ma a magyar vidéket nemcsak adatokkal lehet leírni, hanem fontos, hogyan gondolkoznak róla az emberek, és hogyan érzik magukat ott. Szerinte a vidék érték, és fontos ez az életforma, már csak azért is, mert

a vidéki élet alapja a méltányos megélhetés, és a jövő záloga, hogy minél több fiatal válassza ezt az életformát.

Győrffy szerint korábban pejoratív értelemben gondoltak az emberek a vidékre, és ez mára megváltozott, nemcsak a mostani kormányzati politika miatt, hanem azért is, mert évek óta rengeteg fejlesztés van, amely segít abban, hogy a fiatalok helyben tudjanak boldogulni, a Magyar Falu Program és egyéb fejlesztések miatt pedig óriási az érdeklődés a vidéki turizmus, helyi élelmiszerek és kézműves termékek iránt. A közösség ereje és hangulata is meglehetősen vonzó. Győrffy szerint a mezőgazdasági napoknak, falunapoknak az utánpótlás kinevelése szempontjából is kiemelt jelentősége van. A helyi termelői piacok jelentősége óriási, és szerinte segíteni kell ezen termékek piacra jutását.

A klasszikus piacozás mellett az online térben is egyre több termelő tudja értékesíteni a termékeit, és ez jól vizsgázott a pandémia idején is. Ez a helyzet is a logisztika fontosságára hívta fel akkor a figyelmet.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Fotó: Polyák Attila - Origo

A NAK elnöke szerint ahogyan a Föld népessége nő, a jó minőségű élelmiszerre is egyre nagyobb lesz a kereslet. Győrffy Balázs szerint a vízkészlettel és a termőfölddel jól kell gazdálkodni, mert a következő években ez kiemelt kincs lesz. A fenntartható mezőgazdaság is előtérbe kell, hogy kerüljön, mert ez nemcsak uniós elvárás, hanem nemzeti érdek is.

A rendszerváltás óta egymillió hektárt vontunk ki a termelésből, ahová autópályát és épületeket építettünk, éppen ezért ez újragondolást kell ébresszen. A föld akkor értékes, ha van, aki megműveli.

Szerinte a következő generációknak kell lehetőséget adni, hogy át tudják venni a stafétabotot, ehhez az oktatás és egyéb területeken is fontos a gyermekek megismertetése azzal, hogyan készül az élelmiszer. Győrffy szerint a klímaváltozás és a háború, valamint a nehéz gazdasági helyzet komoly kihívás elé állítja az agráriumot, nem is beszélve a tavalyi aszályról. A termelői árak drasztikusan zuhantak a háború miatt, és szinte mindenhol összeomlott a piac. Idén a magyar gazdák 100 milliárd veszteséget könyveltek el csak a búzán, és nem rózsás a helyzet.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Fotó: Polyák Attila - Origo

A fennálló importtilalom meg nem hosszabbítása árulás volt Brüsszel részéről, és nem értették itthon a gazdák, mi történik. Ismertette:

a 10 legnagyobb ukrán cégből egy ukrán, a többi külföldi kézben van, így nem csoda, hogy olyan külföldi érdekek vannak itt, amelyek miatt Brüsszel nem hosszabbította meg az exporttilalmat.

Győrffy Balázs emlékeztetett von der Leyen évértékelőjére, és szerinte nincs érdemi egyeztetés a gazdák és a döntéshozók között. Szerinte a magyar gazdákat kell megvédeni, mert ők az élelmiszer-biztonságot is megteremtik.

Fontos az élhető vidéki környezet

Schultz Gábor, a Vidékfejlesztés Üzletág vezetője városfejlesztésről beszélt előadásában, amiben kifejtette nemzetközi példákon keresztül, hogyan lehet okosan és jól úgy fejleszteni a városokat és a vidéket, hogy az igazán élhetőek legyenek. Spanyol és német példákon keresztül világított rá az alapvetésekre. Elmondta: hazánkban a Magyar Falu Program az ötezer fő alatti településeket helyezte fókuszba, és a közvetlen beavatkozás a kistelepülések szintjén elengedhetetlen, és ezen túl a kistelepülések egymás közötti kommunikációja is. A térségi szemléletet kell erősíteni, fontos a tudástranszfer, az alulról építkezés, és a humán faktor, mert mindenhol kell egy olyan ember, amely az élére áll ezeknek a fejlesztéseknek, ötleteknek. Szerinte így válik a vidék egyre inkább élhetőbbé, és lesz képes minőségi szolgáltatásokat nyújtani az ott élőknek.

Schultz Gábor, a Vidékfejlesztés Üzletág vezetője; Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Fotó: Polyák Attila - Origo

Város- és térségfejlesztési jó gyakorlatok

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos az első délutáni kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, hogy előreléptünk az elmúlt években a vidékfejlesztés terén, és komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy fontos fejlesztések valósuljanak meg. Kaposvárnak a 67-es út bővítése rendkívül sürgető volt, és nagyszerű, hogy ez megvalósulhatott.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere leszögezte, hogy valóban szükség van a területfejlesztésre. Majdnem kétmillió ember él 25 megyei jogú városban, de mégis 4 millió ember használja ennek az infrastruktúráját. A polgármester szerint a városlakóknak már csupán 60-70 százaléka él a városban, és a többiek vidéken. A munkaerő tekintetében pedig meghaladták az 50 százalékot, az ott foglalkoztatottak közül 55 százalék nem Kaposváron él. Szerinte az évek alatt a kaposváriak közösséggé formálódtak, és

a nehéz gazdasági helyzet ellenére is ez a kormány annyit segített a helyieknek, amely már nem mondható el a 2010 előtti kormányokról.

A beszélgetést Schultz Gábor üzletágvezető moderálta.

Atipikus foglalkoztatási formák terjedésének hatásai

Dr. Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom Zrt. szabályozási igazgatója elmondta, hogy Magyarországon 5,3 millió igényhely (háztartás) van, és szerinte a fiatalok megtartásának, vidéken tartásának fontos eleme az, hogy legyen például home office lehetőség, és a hálózatok, szolgáltatások jól működjenek.

Vizkeleti László, a Hays Expert Permanent Recruitment igazgatója elmondta, hogy a munkavállalók főleg a pandémia után egyre több szabadságra vágynak, de ez nem átvihető egyik napról a másikra, mert a biztonságos munkavégzés megteremtéséhez nem adott minden feltétel. Gondoljunk a kiberbiztonságra, a munkavállalói adatok biztonságára, és egyéb technikai feltételekre. Kiemelte, hogy mivel munkavállaló és munkáltató is bebizonyította egymásnak, hogy képesek távoli munkavégzésre, ma már nehéz megindokolni, hogy miért ne dolgozhatna otthonról a munkavállaló. Ez akár versenyt is eredményezhet a vállalatok között a munkavállalókért, főleg a vidéken élőkért, mert ha kiváló szakembert keresnek, akár opció lehet az is, hogy eleve távmunkában kezdenek el gondolkozni.

A beszélgetést Kelemen Gábor, a Digitális Üzletág üzletág vezetője moderálta.

Kelemen Gábor, a Digitális Üzletág üzletágvezetője; Kövesi Gabriella szabályozási igazgató, Magyar Telekom Nyrt. és Vizkeleti László igazgató, Hays Expert Permanent Recruitment Fotó: Polyák Attila - Origo

Attitűd: pénzügyi tudatosság

Dr. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatója arra a kérdésre, mit jósolnak a mostani inflációs környezet tekintetében kifejtette, hogy az infláció tartósan magas marad, és az elkövetkező években néhány százalékot fog mutatni. A kétszámjegyű tartományból hamarosan kijövünk, és ennek egyik oka a reálbérek korrekciója, és az online árfigyelő is segíti ezt. Pásztor szerint

az infláció elleni védekezés során kiemelten fontos lesz a megtakarítások megvédése érdekében a pénzügyi tudatosság növelése.

Deák Bálint, EconomX vezető elemzője elmondta, hogy az infláció egyszámjegyűre való csökkenése után jön az igazi nehézség, mert utána is évi 6 százalékkal számol a Pénzügyminisztérium. Deák úgy látja, hogy ebben benne van a magas bázishatás is, mint például a magas energiaárak.

Isépy Tamás Makrogazdasági Üzletág üzletágvezetője; Pásztor Szabolcs vezető kutató, Oeconomus Gazdaságkutató és Deák Bálint vezető elemző, EconomX Fotó: Polyák Attila - Origo