Brüsszel elárulta a magyar gazdákat

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

A vidék érték és az elkövetkező években a szerepe még jobban felértékelődik majd – többek között erről is szó volt a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nagyszabású Vidék Konferenciáján, amelyet a budapesti Várkert Bazárban rendeztek kedden. Az eseményen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ismertette, hogy a jövőben új területfejlesztési politikára van szükség, és kilátásban van egy új területfejlesztési törvény kidolgozása is. A miniszter beszélt a vidék fontosságáról, és a legfontosabb célokról is. A délelőtti panelbeszélgetéseket követően délután kerekasztal-beszélgetésekre is sor került. A nap folyamán a résztvevők ismertették a Századvég legújabb vidékről szóló kutatásának eredményeit, szó volt a vidék és város különbségeiről, az élhető környezetről, a jövőbeli feladatokról és kihívásokról, valamint arról is, mi kell ahhoz, hogy a vidék megtartó képességének rugalmassága növekedjen. Hiánypótló módon a home office foglalkoztatási forma és a vidék kapcsolatáról, valamint az online árfigyelő sikerességéről, az inflációs helyzetről is szó volt kedden, a Várkert Bazárban.

A Századvég konferenciájának megnyitóján Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy az elmúlt egy évben sok kutatást végeztek, és a vidék nemcsak az agráriumról szól, hanem felmerül a térségfejlesztés és az élelmiszer-infláció kérdése is. Szerinte azért fontos ez a konferencia, mert fontos szakpolitikai döntéseket is meg tudnak alapozni, és ennek építésében vesz részt a Századvég.

Navracsics Tibor: Új területfejlesztési politikára van szükség

A miniszter előadásában kifejtette, hogy a mostani vidék kutatás is azt jelzi, hogy az ország vidéken van, tehát a területfejlesztést úgy fogják fel, hogy a vidékiesség és a városiasság kettősén alapul. Navracsics Tibor kifejtette, hogy a vidék kutatásból kiderül az is, hogy a vidék nem értelmezhető városok nélkül, és a vidék akkor élhető, ha vannak jó szolgáltatások, és a centrumba könnyű eljutni, ezen felül pedig a közszolgáltatás minimuma a kormányzat feladata. A miniszter szerint

új területpolitikára van szükség, főként azért, hogy a vidék és város kapcsolatrendszere minél kiegyenlítettebb legyen.

A miniszter szerint miközben van egy lassú felzárkózás az Unióhoz a régiók részéről, ez alacsony intenzitású, és széttartó felzárkózást takar. A nagyvárosi régió sokkal dinamikusabb, húzza az Uniót is, a többi régió lassan zárkózik fel, vagy stagnál, például a Nyugat-Dunántúli régiónál ez megfigyelhető. A Közép-Dunántúl átvette a vezetést, de ez csak a mostani nagyberuházásoknak köszönhető. Ez még egy érv szerinte amellett, hogy szükség van az új területpolitikára.

A tárcavezető elmondta, hogy a Modern Városok Program csak a városokat fejlesztette, de a városokból kiköltöző népesség közötti együttműködést nehezen tudja megvalósítani. A miniszter úgy látja, hogy egy sokkal koncentráltabb politikára van szükség a jövőben, és szerinte Budapest példáján látszódik, hogy teljesíthet kiválóan egy település, de a város nem tudja magával húzni a környező térséget.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

Navracsics Tibor ismertette: az utóbbi 10 év gazdaságfejlődése szerint nézve 2011 és 2021 között jól látszódik a fejlődés az országban, bizonyos vármegyék óriási mértékben fejlődtek, például Fejér és Veszprém vármegye egy fejlettebb pozícióból még feljebb tudott lépni. 2010 és 2022 között jelentős mértékben javult a gyorsforgalmi utak közúti elérése is. Az uniós átlaghoz viszonyítva a járásokat nézve 2013-hoz képet 2021-ben már látványosabb a fejlődés. A szuburbanizáció erős volt az elmúlt 31 évben, és a kisebb városok is veszítenek a népességükből, de egyre inkább az agglomerációba akarnak kiköltözni az emberek. A koronavírus járvány ezt az igényt csak erősítette.

A miniszter ismertette az új területpolitika három pillérét is. Ezek a következők: új területfejlesztési koncepció, finanszírozási háttér, és a vidéket megszólító területfejlesztési intézményrendszer.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo

A nagytérségek összekapcsolása is feladat lenne. A tárcavezető példaként hozta, hogy Nagykanizsa egy olyan megyei jogú város, és állandó növekedési problémákkal, valamint ipartalanodással küzd, ha össze lehetne őket kötni, akkor Nagykanizsának is lehetne „újabb esélyt adni". A miniszter a készülő területfejlesztési törvény új koncepciójáról azt mondta: a létrehozandó területfejlesztési alap kiszámíthatóvá tenné a programok végrehajtását, a kormányhivatalokhoz rendelt, ügynökség típusú területfejlesztési szolgálat pedig az önkormányzatokat segítené.

Meg kell ágyazni a térségi gondolkodásnak, az egyes régiókra, városokra koncentráló fejlesztéspolitika kell

– hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Jól működik az online árfigyelő rendszer

Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke hangsúlyozta: az energiaárak szeptemberben és októberében tetőztek, a forint október középén érte el mélypontját, az árak azonban később konszolidálódtak, ennek ellenére a kereskedelem egyes szereplői, a multinacionális cégek tovább emelték áraikat – fogalmazott. Erre megvolt a lehetőségük, hiszen az első negyedévben az állami transzferek, támogatások fűtötték a keresletet – fűzte hozzá.

A vállalati pénzügyi adatok is azt mutatják, hogy 2022 harmadik negyedéve és 2023 első negyedéve között egyes szektorokban – hadiipar, gyógyszeripar, energetika, pénzügy és szállítmányozás – kiugró nyereségek képződtek. Európában Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció, 44 százalék felett, részben az évszad legsúlyosabb aszálya miatt, de a vállalati profitéhség miatt is – mondta. Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, hogy túlzó árazásról versenypolitikai értelemben akkor lehet beszélni, ha egy cég visszaél erőfölényével és úgy emeli az árakat, amit mindenki követ. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas és nehézkes, ezért inkább érdemes profitéhségről és "kapzsinflációról" beszélni.

Hortay Olivér, az Energia-és Klímapolitika Üzletág vezetője és Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke Fotó: Polyák Attila - Origo

Indokolatlan nyerészkedésnek nevezte, ha egy cég az indokolt költségeket meghaladóan emeli termékei árait az extraprofit érdekében, és példaként a tejfölt említette.

A GVH vizsgálataiból kiderült, hogy a termék bruttó árrésébe beépített nyereség ötszörösére emelkedett 2021 és 2022 között. Emlékeztetett: a kormány 2021 júliusában bővítette ki a GVH hatáskörét a gyorsított ágazati vizsgálat intézményével. Egy-egy ágazatban a piac jelentős hányadát birtokló cégeket ellenőrzik, vagy bizonyos termékcsoportokat vizsgálnak.

Hungarikumnak nevezte, hogy az ágazati ellenőrzésekben a GVH – bírói engedéllyel – helyszíni rajtaütést tarthat, amit korábban antitröszt-ügyeknél alkalmaztak. A versenyhatóságnak 90 napja van a jelentés elkészítésére, ezzel Európában a GVH az egyik leggyorsabb hatóság az ilyen vizsgálatoknál – jegyezte meg. Közölte: a GVH működéséből származó jóléti haszon – amely többek között a megelőzött gazdasági károkat számszerűsíti – a szervezeti működésre fordítható költségek mintegy másfélszeresét teszi ki. Ez az arány várhatóan tovább nő a jövőben, amikor már a fogyasztóvédelmi ügyeket is beleszámítják az arányszámba.

Sokan büszkék arra, hogy vidékiek

Pillók Péter, a Társadalomkutatás Üzletág vezetője a Századvég kutatását ismertette a konferencián. Több kutatásuk is alátámasztotta már, hogyan lehet a vidéki emberek gondolkodását megérteni, mit gondolnak magukról, milyen az identitásuk. A vidék kutatást immár második alkalommal végezték el. Sokat kutatták a vidéki gazdákat, hogy ők hogyan értékelik a saját helyzetüket. Pillók Péter kifejtette, hogy minél több adatot próbáltak gyűjteni járás szinten. Az, hogy ma vidék fogalma mi, ma sem tudjuk pontosan, hiszen ez sokféleképpen meghatározható. Van egy folyamatosan újraértelmezése ennek, mert ez nem független a céloktól és szándékoktól. Pillók Péter szerint megkérdezték, ki tartja magát vidékinek, és

a térségek 91 százalékában vidékinek tartják magukat az emberek, Budapesten is ez a helyzet. Magyarországon összességében a 18 éven felüli lakosság 67 százaléka tartja magát vidékinek.

Pillók Péter a Társadalomkutatás Üzletág vezetője Fotó: Polyák Attila - Origo

Arra a kérdésre, hogy erre büszkék vagy szégyellik-e, azt válaszolták, hogy többé-kevésbé büszkék, 49 százalékuk örül ennek, 25 százalékuk pedig kifejezetten büszke rá.

Járás szinten is megnézték a magukat vidékinek tartók arányát, és ott is 74-80 százalékuk vallja magát vidékinek. A környezetük szempontjából, hogy mit látnak maguk körül a vidékiek és nem vidékiek, nincsenek nagy különbségek, azok is a munkalehetőségek, az elérhető szolgáltatások és szórakozás tekintetében, valamint a dugók és tömeg tekintetében derültek ki.

Az unalom és a szegénység, a lelassult életmód, de a hagyományközeliség és a természetközeliség is megjelent a szempontok között. Az, hogy valaki oda született-e vagy csak beköltözött, az erősen hozzájárul az adott ember identitásához. Vizsgálták, hol van a határ abban, hogy valaki mikor érzi magát még vidékinek, és mikortól már városinak. A községekben, városokban viszonylag magas a több generációkon át ott élők aránya.

Az identitással kapcsolatban nézték a tevékenységstruktúrát. Rendszeresség ebben nem volt, de van egy kifejezett csomag, amely a vidékiekre jellemző: kertészkedés, kiskertművelés, állattartás, gondozás, hobbiállat tartás, barkácsolás – ezek a tevékenységek megkülönböztetik a vidékieket a városiaktól. A városiak esetén ez a csomag úgy néz ki, hogy olvasás, internetes vásárlás, szórakozóhelyre/kocsmába/étterembe járás, számítógépezés és sportolás. A tevékenységeknek van egy középső harmada, amely nagyjából egyforma mértékben végez a két csoport: természetjárás, kreatív alkotó-tevékenység, filmek és sorozatok nézése a tévében, közösségi média használata.

Az életmódjukat meghatározó tényező, hogy a háztartást hogyan vezetik. Az egyik nagy csomag a vidékiekre jellemző: a haszonállat, és a kert-kertkapcsolat. A vidékieknél felülreprezentált a kerékpáros közlekedés, a városiakhoz képest.

Kenyeres Kinga vezérigazgató, Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Fotó: Polyák Attila - Origo

Nagy István: A vidék érték

Nagy István agrárminiszter nem tudott részt venni az eseményen, de videóüzenetében elmondta, hogy a vidék Magyarországa felbecsülhetetlen értékekkel rendelkezik. 20 millió ember ellátásához vannak kapacitásaink, a vidéki ember minél távolabb kerül a földtől, annál több kísértésnek lesz kitéve. Fontos a minőségi élet, és fontos, hogy mindenkinek elérhetőek legyenek a minőségi élelmiszerek. Leszögezte:

a vidék az állandóságot nyújtja ebben a rohanó világban. A vidék megerősítése egész Magyarország megerősítését segíti.

Az élelmiszeripart, a feldolgozóipart meg lehet újítani, a cél pedig az is, hogy kész termékeket termeljenek exportra, versenyképes és modern, 21. századi feldolgozóipar jöjjön létre. A generációváltás is kiemelten fontos, és szerinte a vidék szemlélete komplex látásmódot igényel.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! KÉRJÜK LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!