Az IMF elismerte: a görögöknek előírt program zsákutcába vitt

A Nemzetközi Valutaalap maga szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy megszorításokkal nem lehet gazdasági válságot kezelni. A hetedik éve államcsőddel küszködő Görögországról szóló friss jelentésükben elismerik, hogy bár az IMF és az EU szempontjából mindig elsődleges fontosságú államháztartási hiányt teljesen lefaragták a görögök, mégis kilátástalan a helyzetük. A megoldás a Valutaalap szerint nem az unió által szorgalmazott újabb megszorító csomag, hanem az adósságelengedés, amely még az IMF összes ajánlásának betartásával is csak 2060-ra viheti le az államadósságot a görög GDP száz százalékára.

Hazudik, aki azt mondja, hogy az IMF követel újabb megszorításokat Görögországtól, mert ezzel a módszerrel nem lehet kezelni a görög válságot - ez olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Görögországról szóló legfrissebb jelentésében.

A szervezet szerint nincs igaza az Európai Uniónak, amikor kamatkiadások nélkül 3,5 százalékos költségvetési többletet vár el a görögöktől, mert ez csak újabb megszorítások árán érhető el, és szükségszerűen akadályozza a gazdaság kilábalását a válságból.

Az IMF szerint Görögország teljesítette az államháztartásra vonatkozó korábbi előírásokat, és lefaragta a hiányt, ennek ellenére nem mutatja a kilábalás jeleit.

Ha ezen az úton halad tovább Görögország, akkor az államadósság 2060-ig biztosan tovább nő, és a görögöknek esélyük sem lesz, hogy kikeveredjenek a recesszióból. A válság előtti szinthez képest a görög gazdaság teljesítménye továbbra is 25 százalékos mínuszt mutat, a munkanélküliség pedig európai rekordszinten, 23 százalékon áll.

A 2010-es első mentőcsomag óta rengeteg megszorító intézkedést vezettek be a görög kormányok: csökkentették a nyugdíjakat, megemelték az áfakulcsot és a személyi jövedelemadót,

megerősítették a bankokat és a bankfelügyeletet, és nekikezdtek a szerkezeti átalakításoknak is. Elkezdték a privatizációt, és a legfontosabb iparágakban a versenyképességet növelő intézkedéseket hoztak,

ezzel együtt a gazdaság helyzete lesújtó.

Az IMF szerint a megszorítások a társadalmi egyenlőtlenségeket növelték, és a reformok mögé éppen ezért ma már csak nagyon kevesen sorakoznak fel.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Példaként említik, hogy

a görögök fele egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót.

A nyugdíjak pedig a GDP több mint tíz százalékát elviszik, ami négyszer több, mint az eurózóna átlaga.

A személyi jövedelemadó rendszerét a Valutaalap szerint úgy kell átalakítani, hogy sokkal szélesebb rétegek vegyenek részt az adózásban, de ezzel párhuzamosan csökkentsék is a magas adókulcsokat, és jobban támogassák a leginkább rászorulókat (a legkisebb nyugdíjjal rendelkezőket is beleértve).

Az IMF kitért arra is, hogy

a banki hitelek 45 százaléka problémás, vagy bedőlt, az adóhátralékok pedig a GDP 70 százalékára rúgnak.

A fentiek miatt nem indult be a hitelezés, nagyon kevés a beruházás, és nem látszik a növekedési fordulat. A szervezet szerint minél hamarabb ki kell söpörni a bankok mérlegéből a már bedőlt hiteleket, és lehetővé kell tenni a hitelezés felfutását.

Emellett kulcsfontosságú a közszféra átalakítása, a bürokrácia és a korrupció csökkentése, valamint az adóbehajtás hatékonyságának növelése.

Ám még ha a szervezet összes ajánlását is teljesíti az ország, akkor sincs esélye kimászni a válságból adósságelengedés nélkül.

Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Milos Bicanski

Jelenleg a GDP 180 százalékát teszi ki az államadósság, a külföld felé az összes tartozás ennél sokkal nagyobb, a GDP 245 százaléka. A Valutaalap szerint az adósságleírás azért elkerülhetetlen, mert a görög államkötvények kamata magas, a gazdasági fejlődés pedig gyakorlatilag nulla, az adósság tehát „automatikusan" nő, a hitelspirálban vergődő ország egy idő múlva fizetésképtelen lesz.

Az IMF számításai szerint alapesetben 2060-ra megközelíti a 300 százalékot az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, ha azonban adósságkönnyítéssel számolnak, akkor 2060-ra a GDP 100 százalékára csökkenhet az államadósság.

Ehhez azonban az Európai Stabilitási Alappal le kell ülni tárgyalni, és legalább az államkötvények esetében el kellene engedni a kamatokat, vagy kamatplafont kellene bevezetni. A külföld felé fennálló banki tartozások esetében is a kamatok elengedése lehetne a megoldás az IMF szerint, amely még ezeket a számokat is úgy kalkulálta, hogy

alapesetnek vette az összes ajánlásuk betartását.

A görög parlament épülete Forrás: AFP/Angelos Tzortzinis

A Valutaalap szerint elengedhetetlen, hogy a harmadik mentőcsomagot finanszírozó euróövezet tagjai megállapodjanak abban, hogy kevésbé szigorú gazdasági program végrehajtását várják el Athéntól, és ne kérjenek 3,5 százalékos államháztartási többletet, mert annak kitermelése blokkolja a növekedést.

Az IMF 1,5 százalékos elsődleges többletet javasol, ez az a mérleg, ami nem tartalmazza a kamatkiadásokat.