Két ”Föld” is lehet a szomszédunkban

Újabb exobolygót fedeztek fel a Cambridge-i Egyetem kutatói az Alpha Centauri kettős csillagrendszerben – így már két földszerű bolygó is keringhet az egyik nap körül. 

Exobolygó a szomszédban

Hatalmas felfedezésnek számított, amikor 2012-ben az Alpha Centauri kettős csillagrendszer kisebb napja, az Alpha Centauri B körül keringő exobolygót találtak.

A Kentaur csillagkép, balra alul bejelölve az Alfa Centauri látható Forrás: Wikimedia Commons

Az Alpha Centauri Bb jelű exobolygó azonban túl közel kering központi csillagához, ezért valószínűtlen, hogy bármilyen élet lehessen a felszínén.

Fantáziakép a központi csillagához a lakhatási zónán kívül, napjához túl közel keringő exobolygóról.E bolygók elviselhetetlenül forróak az élet létrejöttéhez Forrás: Wikimedia Commons

A felfedezésének az adott jelentőséget, hogy ez a hozzánk legközelebbi földszerű bolygó, amelynek alig 4,3 fényév a távolsága.

Létezik-e az Alpha Centauri Bb?

A Cambridge-i Egyetem kutatói Brice-Oliver Demory vezetésével azonban úgy gondolták, hogy nincs elég bizonyíték az Alpha Centauri Bb létezésére.

Az Alfa Centauri űrfotója Forrás: Wikimedia Commons

„Ha bárkit megkérdezel, aki exobolygókkal dolgozik, mindenkinek más véleménye lenne arról, hogy létezik-e vagy sem” – nyilatkozta a New Scientistnek a kutató. Az Alpha Centauri Bb-t a sugárirányú gyorsulás mérési adatainak elemzésével fedezték fel.

A Hubble-űrteleszkóp, amellyel felfedezték az Alfa Centauri rendszer újabb, földszerű exobolygóját Forrás: NASA

Az Alfa Centauri Bb keringési ideje mindössze három földi napnak felel meg. A központi csillaghoz való szoros közelsége miatt, a kőzetbolygó felszíne olvadt lávamezőhöz lehet hasonló. A számítások szerinti 1200 Celsius-fok körüli felszíni hőmérsékletet egyetlen életforma sem lenne képes elviselni.

Véletlen felfedezés

Demory és kollégái a Hubble űrteleszkóp segítségét vették igénybe, hogy megvizsgálják, vajon tényleg létezik-e az Alpha Centauri Bb. A kutatók az Alpha Centauri B fényében mutatkozó apró, periodikus változásokat keresték. Amikor a bolygó elhalad a napja előtt, a takarás igen érzékeny műszerekkel kimutatható fénycsökkenést eredményez a központi csillag fényében.

Amikor a központi csillag előtt elvonul egy exobolygó, az égitest takarása rendkívül érzékeny műszerekkel kimutatható fényességcsökkenést okoz, ami a bolygó keringési idejének függvényében, periodikusan jelentkezik Forrás: Wikimedia Commons

A Cambridgei Egyetem kutatói 2013-ban és 2014-ben összesen 40 órán át vizsgálták az Alfa Centauri Bb pályáját. 2013-ban kicsit hosszabb áthaladást mértek, 2014-ben pedig nem is észlelték a bolygót. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem úgy mozgott a napja előtt, hogy az észlelhető legyen a Földről.

Fantáziakép az Alfa Centauri rendszer egyik feltételezett exobolygójáról. A fényes korong, a központi csillag mellett balra másik exobolygó látható Forrás: Wikimedia Commons

A 2013-as mérések pedig egy újabb, Földhöz hasonló bolygó létezésére utalnak, amely kissé távolabb kering az Alpha Centauri B-től, mint a Bb, de még mindig olyan közel, hogy a forróság miatt valószínűtlen az élet a felszínén.

Potenciális életlehetőség a szomszédban

Egyelőre nem tudunk túl sokat az új bolygóról – annyi biztos, hogy 20,4 napig tart rajta egy év, (ennyi idő alatt kerüli meg központi csillagát) és rettenetesen forró. Az, hogy rábukkantak a Bb „ikertestvérére”, megerősíti azt a feltételezést, hogy további exobolygók is létezhetnek a kettős csillagrendszerben – akár valamelyik naptól olyan ideális távolságra, hogy potenciális alkalmasak legyenek az élet hordozására.

Az Alfa Centauri földszerű exobolygóiról készített fantáziakép Forrás: ESO/L. Calçada

Amennyiben sikerülne az Alfa Centauri rendszerében a központi csillagoktól távolabb keringő további földszerű égitesteket felfedezni, könnyen lehetséges, hogy azok már a Goldilocks-zónán, vagy más néven lakhatósági zónán belül keringő bolygók lennének.

A Naprendszerhez legközelebb fekvő szomszédos csillagok. Az Alfa Centauri 4,3 fényév távolságra van tőlünk Forrás: NASA

A csillagászok eddig több mint 2000 exobolygót vettek nyilvántartásba. Az eredmények azt mutatják, hogy egy-egy távoli naprendszer a sajátunkhoz hasonlóan, akár több bolygóval is rendelkezhet.