Úgy tűnik, hogy a hőmérséklet emelkedésével a baseball bajnokságokon (Major League Baseball) a hazafutások száma növekszik. Egy a Bulletin of the American Meteorological Society magazinjában április 7-én megjelent tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy mivel a melegebb levegő kevésbé sűrű, a baseball labdák elütés után messzebre repülnek. Azt találták, hogy 2010 és 2019 között több mint 500 hazafutást (a hazafutások 1%-a) tudtak lerakni a globális felmelegedés miatti szokatlan forró napokon. Azt is előre jelezték, hogy a haza futások 10%-kal gyakoribbak lesznek 200-ra, a 2010 és 2019 közti átlaghoz képest. Ha éjszaka, amikor az hőmérséklet enyhébb több meccset játszanak, az segíthet ellensúlyozni a sportra gyakorolt hatást; ez a tudósok javaslata.
A világ melegedésével Puerto Ricoban a hím cqui békák (Eleutherodactylus coqui) magasabb hangon kuruttyolnak. Egy május 8-án a Meeting of the Acoustical Society of America 18-ik ülésén prezentált tanulmányban a kutatók megmutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet hogyan zsugorítja ezeket a kétéltűeket és emeli kuruttyolásuk hangmagasságát. A hím coqui békák azért kuruttyolnak, hogy kijelöljék territóriumukat és elriasszák a riválisokat. A tudósok azt találták, hogy azok a békák, akik egy hegy lábához - ahol melegebb van - közelebb élnek magasabb hangon kuruttyolnak, mint a magasabban- ahol hidegebb van - élő nagyobb békák. Amikor a kutatók visszatértek ugyanazokra a lejtőkre két évtizeddel később - amikor a globális hőmérséklet emelkedett - azt találták, hogy a békák magasabb hangon kuruttyoltak, függetlenül attól, hogy hol voltak a hegyen.
A klímaváltozás göröngyösebbé teszi a repülőgép utakat, mivel a légáramlatok változnak. Egy június 8-án a Geophysical Research Letters magazinban publikált tanulmányban a tudóok összehasonlították az 1979 és 2020 közötti klíma adatokat az Atlanti-óceán északi részének légi turbulencia adataival. Azt találták, hogy a súlyos turbulencia 55%-kal megugrott: 1979-ben 17.7 óra volt 2020-ban 27.4 óra. A súlyos turbulenciát a különböző sebességgel haladó összeütköző légáramlatok okozzák. A mérsékelt szintű turbulencia 37%-kal növekedett ugyanebben az időszak. Valószínűleg az éghajlatváltozás áll a növekedés hátterében, mert a forróbb levegő miatt a szélsebességek és a szélirányok erősebben változnak.
2010-re az emberek már elvesztettek évente kb. 44 óra alvásidőt a globális melegedés miatti forró éjszakák miatt. A kutatók számítása szerint ez 2100-ra 58 órára emelkedhet nagy szén kibocsátás forgatókönyv esetén. Egy 2020 májusában a One Earth magazinban publikált tanulmányban a tudósok 68 ország 48.000 alvást nyomon követő karkötőt használó emberektől gyűjtött alvási adatokat összehasonlították és azt találták, hogy az emberek később alszanak el és korábban kelnek forróbb éjszakákon.
Ismert, hogy az emberek több erőszakos bűncselekményt követnek el amikor a hőség emelkedik. Most egy június 15-én a Scientific Reports magazinban publikált tanulmány azt mutatja, hogy a kutyafélék agressziója szintén emelkedik a hőmérséklettel: több kutyaharapást dokumentáltak a forróbb napokon. A csapat nyolc amerikai városból (Dallas, Houston, Baltimore, Baton Rouge, Chicago, Louisville, Los Angeles és New York Város) származó 69.525 kutyaharapás adatait elemezte és azt találta, hogy a kutyaharapások száma 11%-kal növekedett azokon a napokon, amikor magas volt az ultraviola sugárzás és 4%-kal növekedett amiko magas volt a hőmérséklet.
A globális felmelegedés meg fogja változtatni a villámlási mintázatokat az egész világon - és ez több bozóttüzet eredényezhet. Egy február 10-én a Nature Communications magazinban publikált tanulmányban a kutatók vizsgálták a "hosszan tartó jelenlegi villámlást", ez a villámlás egy olyan fajtája, amiről ismert, hogy a fő oka a villámlás indukálta bozóttüzeknek. Úgy számítják, hogy ezek a villámcsapások 10%-kal gyakoribbak lesznek minden 1 Celsius-fokos emelkedéssel. A klímaváltozási forgatókönyv esetén ez 40%-kal több ilyen fajta villámcsapást jelent az évszázad végére.
A melegebb napok összefüggésben állnak a születési ráták csökkenésével. Eg 2018-ban a Demography magazinban őublikált tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a 26.7 Celsius-fok átlaghőmérséklet feletti napok összefüggnek a kb. 9 hónappal későbbi (9 hónap egy terhesség átlagos időtartama) születési ráták 0.4%-os csökkenésével összehasonlítva azokkal a napokkal amikor az átlaghőmérséklet 21.1 Celsius-fok volt. A tudósok úgy vélik, hogy inkább az van, hogy a magas hőmérsékletek csökkentik a termékenységet és nem pedig a nemi vágy csökkenése az ok - néhány tanulmány azt találta, hogy a forró körülmények korlátozzák a spermiumok mozgását.
Az emelkedő hőmérséketek miatt Ausztráliűban a belföldi szakállas agámák (Pogona vitticeps) változtatja a nemüket. Pl. vannak hüllők, melyek nemére hatással az hogy a tojásukat milyen hőmérséklet éri fejlődésük során: magasabb hőmérséklet több nőstényt eredményez. Egy 2015-ben végzett, a Nature magazinban publikált tanulányban a tudósok azt írják, hogy 131 a természetből befogott hüllő, akiknek a természetben hím kromoszómájuk volt, az inkubátorban nőstény anatómiát fejlesztettek, megfordították nemüket és tojást raktak.
Az emelkedő hőmérsékletek korábbi és hosszabb tavaszt idéznek elő, ami több pollen hajt a levegőbe ezért az allergiás embereknek, például a szénanáthás embereknek kissé megnehezíti az életét. Egy 2120-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikált tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a tüsszögős időszak hosszabbodik Észak-Amerikában: 1990 és 2018 között 20 nappal nőtt. Ugyanebben az időszakban a pollen szintek 21%-kal nőttek. A változásoknak valószínűleg a globális felmelegedés az oka és már súlyosbítja az allergiákat.
Egy 2021-ben a Geophísical Research Letters magazinban publikált tanulmányban a tudósok elemezték a Földről a Holdra visszaverődő napfény mennyiségét 1998 és 2017 között és azt találták, hogy a Föld homályosodik. A melegebb tengerek csökkentik az alacsonyabban fekvő reflektív felhők mennyiségét a Csendes-óceán keleti része felett, ezért kevesebb napfény pattan le a Földről. Mivel ez tünn fény energiát ejt csapdába a Földön, tovább növelheti a globális felmelegedést.
A Földön lévő sok vulánt jég borít, de ahogy egyre több jég olvad el a globális melegedés miatt, a felszabaduló víz keveredhet az alul lévő forró kőzettel és magmával és gyakoribb heves kitörésekhez okoz. Az olvadó jég csökkenti a magmán lévő nyomást és így több buborék tud képződni benne. Ez a bugyborékoló magma több nyomást gyakorol felette lévő földkéregre, míg az olvadt folyadék keresztülrobban a kéreg repedésein. Ezt alátámasztotta egy 2017-ben a Geology magazinban publikált tanulmány, amelyben a kutatók azt találták, hogy körülbelül 4.500 é 5.500 közti időszakban a vulkánkitörések száma szignifikánsan csökkent Izlandon, amikor az éghajlat hűlt, a melegebb időszakokhoz képest.
Egy január 26-án a PLOS One magazinban publikált tanulán azt sugallja, hogy a klímaváltozás megfelezheti a kávétermesztő földek mennyiségét 2050-re. Három különböző éghajlati forgatókönyvet modelleztek. Az egyik 1.5, a másik 2.4, a harmadik 4 Celsius-fokra limitálta a melegedést. Azt találták, hogy a kávétermesztéshez nagyon megfelelő régiók - mint pl. Brazília ,Vietnám, Indomézia és Kolumbia területei - száma 50%-kal csökken.
A Föld melegedésével egyre kisebbek a kecskék az olasz Alpokban. Egy 2014-ben a Frontiers in Zoology magazinban publikált tanulmányban a kutatók elemezték a hegyekben élő fiatal alpesi zerge (Rupicapra rupicapra) testtömegét, 1979 és 2010 között és azt találták, hogy körülbelül 25%-kal zsugorodtak. A tanulmány időszaka alatt a régió 3-4 Celsius-fokkal melegedett. A tudósok azt mondták, hogy úgy tűnik azért csökken a zergék mérete, mert több időt töltenek pihenéssel és kevesebbet táplálkozással a meleg időszakok alatt.
Miután jól konzervált állapotban maradtak több mint 7.0000 éven át az Atacama-sivatagban, a legrégebbi múmiák néhánya elkezdett degradálódni miközben egy múzeumban tartották őket. Ezeket a múmiákat a Chinchirro kultúra vadászó-gyűjtőgetői preparálták. A klímaváltozás köberni emelkedő páratartalom ösztönzi a bacik szaporodását, amik megemésztik a múmiákat, ezért van amelyik elfolyósodik. Erről számol be a Harvard John A. Paulson School Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolája. A tudósok laboratóriumban tesztelték a múmia mintákat és meghatározták azokat a páraszinteket a múzeumban, amik a legjobban prezerválják a történelmi objektumokat.
Az atmoszférában lévő szén-dioxid növekedése gyorsabb növekedésre sarkallja a fákat Közép-Európában. Egy Nature Communications magazinban 2014-ben publkált tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a norvég fenyő (Picea abies) és az európai bükk (Fagus sylvatica) fák több mint kétszer olyan gyorsan növekedtek 2010-ben mint 1960-ban az emelkedő szén-dioxid szint közepette. A szén-dioxid a fotoszintézis kulcsfontosságú összetevője. A fotoszintézis folyamatában a növények a fényenergiával cukrot és oxigént, aztán a respiráció folyamatában a cukrot az oxigénnel kombinálja és energiát szabadít fel a növekedéshez.
Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)