Így kutatják szennyvízből a gasztroenterális fertőzéseket hazánkban

A minták molekuláris elemzését a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumában végzik Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével

A Pannon Egyetem, mint konzorciumvezető, a Pécsi Tudományegyetem és az ASSECO Central Europe Magyarország Zrt. együttesen olyan kutatást indít, amely keretében a szennyvíz vizsgálatával különféle gasztroenterális fertőzések mind időbeli, mind térbeli változásait nyomon tudják majd követni. A minták molekuláris elemzését a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumában végzik, Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével.

A „Gasztroenterális vírusok terjedésének korai előrejelző- és tájékoztató rendszerének kidolgozása, szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítéssel" címmel indított együttes kutatást a Pannon Egyetem, mint konzorciumvezető, a Pécsi Tudományegyetem és az ASSECO Central Europe Magyarország Zrt.

A projekt keretében olyan célzott vírus monitoring tevékenységet terveznek a szakemberek, ami szennyvízből képes bizonyos vírusok örökítőanyagának mennyiségi változásán keresztül egy-egy gasztroenterális fertőzés időbeli és térbeli változására következtetni, indirekt módon

– tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem csütörtökön.

A minták molekuláris elemzését a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumában végzik Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével Forrás: PTE/Csortos Szabolcs

A komplex nyomonkövetési rendszer részeként a kidolgozott mintakövetési- és kórházi információs platform könnyen hozzáférhetővé és intézmények között is elérhetővé teszi az adatokat.

Az elképzelés szerint a települési és a kórházi mintavételekből származó adatgyűjtés és információs rendszer alkotta egység a szakemberek számára döntéshozásra alkalmas eredményt ad majd.

Ahogy arra az egyetem rámutatott, a projektben együttműködő konzorciumi partnerek munkájának együttes eredménye olyan egészet képez, amely a szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítést és térinformatikai hálózat modellezést alkalmaz, valamint mesterséges intelligencia alapú, intézményeken átívelő információs platformot hoz létre, mely sokrétű, bővíthető, és egészében jelenleg nincs alternatívája a magyar közegészségügy szolgálatában. A projekt sikeres kivitelezése esetén a fentieken túl a tudományos eredmények alapjául szolgálhatnak további kutatásoknak, együttműködéseknek.

A minták molekuláris elemzését a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai laboratóriumában végzik, Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével.