Eltűnt az égről a Hold 1110-ben, de csak most derült ki az oka

holdfogyatkozás
Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnket a Föld árnyékkúpja takarja el
Vágólapra másolva!
Majdnem egy évezreddel ezelőtt óriási felfordulás zajlott a Föld atmoszférájában. Egy hatalmas, kénrészecskékben gazdag felhő áramlott szét a sztratoszférában, hónapokra, de lehet, hogy évekre elsötétítve az eget, míg végül visszahullott a Föld felszínére. Emiatt a telihold hirtelen eltűnt az égről, mint az néhány korabeli krónikában olvasható.
Vágólapra másolva!

„Május ötödik éjszakáján a Hold fényesen ragyogott este, majd a fénye apránként halványodni kezdett, és mire az éjszaka beköszöntött, teljesen kihunyt, se fény, se az égitest, egyáltalán semmi se látszott" – írja egy szemtanú a 12. századból származó angolszász Peterborough krónikában.

A csillagászok már régóta tudják, hogy azon az estén teljes holdfogyatkozás volt, tehát a Hold fénye amúgy is vöröses árnyalatot öltve jelentősen csökkent volna, arra azonban egészen mostanáig nem tudtak megnyugtató magyarázatot találni, miért tűnt el teljesen a Hold az égről.

A Peterborough krónika kezdőlapja Forrás: Wikimedia Commons

Az nagyon valószínűnek tűnt, hogy valamilyen jelentős vulkanikus jelenség következtében kialakult légköri esemény okozhatta a teljes elsötétülést. Erre utaltak a korabeli krónikákban szereplő leírások, melyek a nap vöröses elsötétedéséről, és/vagy vöröses Nap körüli halók (fénygyűrűk) megjelenéséről számoltak be az 1108 és 1110 közötti időszakban.

Egy bökkenő volt, hogy a kutatók nem tudtak nagyobb vulkánkitörésről. Az egyetlen jelentős kitörés az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitörése volt, arról viszont úgy gondolták, nem lehetett ilyen hatással a bolygó légkörére.

Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnket a Föld árnyékkúpja takarja el Forrás: Wikimedia Commons

Jégminták vizsgálata folyamán azonban most egy új nyomra bukkantak. 1108-ban tört ki a japán Asama vulkán, amely óriási, több hónapig tartó vulkáni aktivitás lehetett. Bár a kitörésről kevés dokumentum áll rendelkezésre, az biztos, hogy a következő, 1109-es esztendő rendkívül hideg év volt, amit a fák keskenyebb évgyűrűi is igazolnak.

Más történelmi és társadalmi dokumentumok is arra utalnak, hogy az 1109-1111-es évek nehezebbek voltak az átlagosnál a rossz időjárási viszonyok miatt, súlyos terményhiány lépett fel, ami szintén megerősíti, hogy az 1108-as kitörés nagyobb hatással volt a légkörre, mint korábban gondolták.

Mindezekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a japán vulkán kitörésekor a légkörbe kerülő kénes gázok okozták azt a jelentős klimatikus hatást, amelynek része volt a Hold „eltűnése" is az égről.