A kutatók 41 ország 1676 helyszínét lefedő 166 hosszú távú tanulmány adataira alapozták eredményeiket. Az egészen 1925-ig visszanyúló elemzés a rovarpopulációk változásairól készített eddigi legnagyobb tanulmány, amelynek célja, hogy teljesebb képet adjon a rovarvilágban végbemenő változásokról.
Az olyan rovaroknak, mint a szúnyogok, tiszavirágok és tegzesek, amelyek életük legalább egy részét édesvízben töltik, évtizedenként nagyjából 11 százalékkal nő a populációjuk.
A Föld felszínének mindössze nagyjából 2,5 százalékát borítja édesvíz, vagyis a rovarok döntő részének élettere a szárazföldre koncentrálódik.
Az eredmények szerint a levegőben, a fűben és a talajfelszínen csökkent a rovarok száma, a fákon és a föld alatt azonban nem. A csökkenés mértéke az Egyesült Államok közép-nyugati régiójában, valamint Németországban a legnagyobb.
A kutatók szerint a most kapott adatok 30 évre kivetítve 24 százalékos populációcsökkenést jelentenek a szárazföldi rovarokra nézve és 38 százalékos emelkedést a vízirovarok esetében.
A rovarok központi helyet foglalnak el csaknem az összes ökoszisztémában, mivel pont középen állnak az általuk fogyasztott növények és az őket elfogyasztó állatok, például madarak, denevérek és gyíkok között"
- mondta Roel van Klink, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, aki a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.
A szakember hozzátette, hogy a rovarok rendkívül fontos szolgálatot tesznek az emberiségnek a haszonnövények beporzásával, ugyanakkor veszélyes kórokozókat is terjeszthetnek és elpusztíthatják a terményeket. A tanulmány nem vizsgálta fajokra lebontva a populációcsökkenés mértékét. A kutatók Dél-Ázsiát és a Közel-Keletet tekintve hiányos, Afrika esetében nagyon korlátozott mennyiségű adattal dolgoztak.
A szakemberek szerint a vízirovar-populációk gyarapodása az elmúlt évtizedekben bevezetett, az édesvizek megtisztítását célzó intézkedéseknek köszönhető.
A szárazföldi rovarok populációhanyatlásának hátterében az állatok élőhelyeinek elpusztítása, az urbanizáció, a fény és a vegyi szennyezés állhat, míg a rovarirtó szerek, valamint a klímaváltozás miatt fokozódó aszályok is közrejátszhatnak a jelenségben.
(MTI/Reuters)