Ezek a leggyakoribb tévhitek a koronavírusról

Szöul, 2020. március 8. A tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzött beteg érkezik egy szöuli kórházhoz 2020. március 8-án. MTI/Yonhap/Sin Dzsún Hí

A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból? Valóban laboratóriumban hozták létre, hogy egyfajta biológiai fegyverként az emberiségre szabadítsák? Vagy egy jelentéktelen kórokozóról van szó, amivel nem kell foglalkoznunk, és csak a média fújja fel az egészet? Összeszedtük a vírust övező leggyakoribb tévhiteket.

9. tévhit: A koronavírus nem annyira veszélyes, mint az influenza

Sajnos ez sem igaz, veszélyesebb betegségről beszélhetünk. A koronavírus halálozási rátája azonban még mindig vitatott. A szezonális influenzánál ez az érték 0,1 százalék körül van, a koronavírusé 1-5 százalék között lehet, a helyzet azonban folyamatosan változik. Sok mindent befolyásol az érintett életkora és egészségi állapota.

Forrás: AFP/Hussein Faleh

10. tévhit: Ezentúl ne érjünk olyan csomaghoz vagy levélhez, ami Kínából vagy Olaszországból érkezik

Korábbi tanulmányok alapján a SARS-CoV-2 rokonai fém, üveg és műanyag felületeken körülbelül 9 napig képesek életben maradni. A csomagolóanyagok felülete viszont nem ilyen barátságos környezet a vírusrészecskék számára. A vírus életben maradásához több feltételnek is passzolnia kell, ilyen az UV-sugárzás mértéke, a nedvesség vagy a hőmérséklet. Több nap, akár több hét is eltelhet, mire a csomagok eljutnak a címzetthez, nem valószínű, hogy a koronavírus ennyi ideig meg tud telepedni rajtuk.