Ezek a leggyakoribb tévhitek a koronavírusról

Szöul, 2020. március 8. A tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzött beteg érkezik egy szöuli kórházhoz 2020. március 8-án. MTI/Yonhap/Sin Dzsún Hí

A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból? Valóban laboratóriumban hozták létre, hogy egyfajta biológiai fegyverként az emberiségre szabadítsák? Vagy egy jelentéktelen kórokozóról van szó, amivel nem kell foglalkoznunk, és csak a média fújja fel az egészet? Összeszedtük a vírust övező leggyakoribb tévhiteket.

3. tévhit: A koronavírus a náthavírus mutáns változata

A koronavírusok családjának számos tagja van, ezek közé négy olyan vírus tartozik (229E, NL63, OC43 and HKU1), amik klasszikus megfázásra jellemző tüneteket idéznek elő. Utóbbiak azonban nem állatról terjedtek át emberre, elsődleges gazdaszervezetük mindig is az ember volt, ellenben a SARS-CoV-2 eredetileg denevérben volt megtalálható. A repülő emlősök – valószínűleg egy köztesgazda közvetítésével – aztán átadták az embereknek az új kórokozót.

Forrás: MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit

4. tévhit: A koronavírus mesterséges vírus, laborban hozták létre

Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a SARS-CoV-2 ember alkotta vírus lenne. Nagyon hasonlít ugyanis két olyan koronavírusra, amik az elmúlt évtizedekben már okoztak komolyabb járványokat. Mind a mára eltűnt SARS-CoV, mind a még jelen lévő MERS-CoV szintén denevérekről „ugrott át" emberre.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!