Valóban: a vörös bolygó felszínén dolgozó Spirit és Opportunity mintha soha nem akarná befejezni küldetését. A két szonda öt éve landolt a Marson, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek. Munkájuk során sikeresen kerülték ki a terepakadályokat, a téli napsütés energiában ínséges időszakait, miközben kiemelkedésekre másztak fel és kráterekbe ereszkedtek le. Mindez nem csak az alkalmazott technológia kiválóságát, de az irányítók munkáját is dicséri.
A két rover együttesen körülbelül 250 ezer fotót rögzített. Számos alkalommal megkaparták a kőzetek felszínét, megvizsgálták összetételüket, és rendszeresen tanulmányozták a légkör jellemzőit is. Az elmúlt fél évtized alatt összesen több mint 36 gigabyte-nyi adatmennyiséget küldtek a Földre. Ha a szondák fejlesztésébe és elkészítésébe invesztált befektetést tekintjük, akkor sokkal kifizetődőbbek a hasonló küldetéseknél. Jelenleg évente közel 20 millió dollárba kerül a rendszer üzemeltetése, amely természetesen nem a Marson, hanem a Földön lévő berendezések és személyzet munkájának költségeit jelenti.
Spirit: a sántító "elsőszülött"
Elsőként a Spirit ért Marsot 2004. január 3-án a Gusev-kráterben. Kezdetekben kisebb szoftveres problémák merültek fel, majd később a jobb első kereke felmondta a szolgálatot. Ettől kezdve hátrafelé haladt a felszínen, hogy a beragadt kerék kevésbé akadályozza mozgását. A Marson töltött harmadik télen erősen lecsökkent az energiatermelése, és nem állt messze attól, hogy beszüntesse működését.
A Spirit útvonala a leszállóhelytől (balra) a Columbia-hegyekig (jobbra) (NASA ,JPL-Caltech, Cornell University)
A Spirit legfontosabb eredményei:
A Spirit tájképe utolsó téli pihenőhelyéről (NASA ,JPL-Caltech, Cornell University)
Opportunity: a kráterjáró
Az Opportunity 2004. január 25-én landolt a vörös bolygón, a Meridiani-síkságon. Már első felvételein a megszokott marsi tájtól eltérő, sziklákban és kráterekben szegény, üledékes terület mutatkozott. Véletlenül egy apró kráter belsejében ért talajt, amelynek falában kibukkanó rétegeket, és azokban egykori víz nyomát azonosította. Küldetésének viszonylag veszélyes szakasza volt, amikor egy homokdűnébe majdnem beleragadt, illetve két nagyobb kráterbe is kirándulást tett.
A szulfátos üledékekből előbukkanó hematit golyók (NASA, JPL, Caltech, Cornell University)
Az Opportunity legfontosabb eredményei:
Az Opportunity tájképe a harmadik téli pihenőhelyéről. Üledékes, töredezett kőzetfelszín a Hematit-régióban (NASA ,JPL-Caltech, Cornell University)
A maratoni küldetés jövője
Bár mindkét rover tűrhetően üzemel, "idős koruk" miatt gyakorlatilag bármikor felmondhatják a szolgálatot, akár minden előjel nélkül is. Ennek ellenére a szakemberek újabb terveken dolgoznak, munkát terveznek a következő időszakra.
Egy minitornádó (porördög) a Gusev-kráterben a Spirit felvételein (NASA, JPL)
A Spirit jelenleg a Home Plate közelében van (lásd előbb), amelyet 2006 óta vizsgál. Következő célpontja egy kisebb domb, valamint a Goddard névre keresztelt, kisebb ház méretű mélyedés lesz. Utóbbi nem hasonlít a megszokott kráterekre. Egy világos árnyalatú gyűrű veszi körül, amely lehet, hogy utóvulkáni tevékenység eredménye - akárcsak a fent említett, véletlenül kiásott világos folt. Sajnos a rover napelemtáblájára sok por rakódott, szél, illetve a porördög már 18 hónapja nem tisztította le azt.
Az Opportunity jelenleg az Endeavour-kráter felé tart, amely közel 20-szor nagyobb az utoljára meglátogatott Viktória-kráternél. Az új célpont egy 22 kilométeres becsapódásnyom, amely mélyebb, ezért idősebb üledékes rétegeket is megmutathat belsejében, mint a korábbi kráterek. Az Endeavour-kráter közel 12 kilométerre található, aminél valamivel nagyobb távolságot kell megtennie a rovernek, miközben a sziklákat kerülgeti.
A két rover nem csupán a sok tudományos felfedezés révén marad fontos lépés a marskutatás történetében. Hosszú élettartamuk, valamint működésük jellege miatt olyan lépcsőfoknak tekinthetik majd utólag őket, amely átmenetet képviselt az egyszerű leszállóegységek és a felderítő jellegű emberes expedíciók között.