Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bejelentés a marokkói királyi palota közleményét követi, amely szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezen álláspontjáról levélben tájékoztatta VI. Mohammed marokkói uralkodót. Az izraeli álláspontot „megküldik az ENSZ-nek, valamint a többi regionális és nemzetközi szervezetnek is" – közölte a királyi udvar.
Marokkó mindazonáltal leszögezte, hogy az elismerés nem fogja befolyásolni a Magreb-ország azon „elveit", amelyek alapján kétállami megoldást sürget a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. Hozzátette, hogy a mostani döntéstől az izraeli beruházások élénkülését várja a térségben.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetőleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdő Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt.
A marokkói korány autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretű térségnek, ahol 580 ezren élnek.
2020-ban Donald Trump akkori amerikai elnök elismerte Rabat területi igényét cserébe azért, hogy Marokkó diplomáciai kapcsolatot létesítsen Izraellel. Joe Biden sem vonta vissza ezt a döntést. Eddig 28 – főleg afrikai és arab – ország létesített konzulátust Dahlában, illetve a régió székhelyén, el-Ajúnban.
Korábban Spanyolország is de facto elismerte Marokkó jogát a területre.
Egyébként ez egy meglehetősen régi területi vita a régióban, így a mostnai megállapodás egy nagy előrelépés a rendezés felé. 2017-ig egyébként ENSZ-tagállam sem ismerte el hivatalosan Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett, azóta pedig jól láthatóan komoly előrelépés történt.
