Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Németországban az energiahiány, illetve a kialakulóban lévő energetikai veszélyhelyzet az orosz gáztól és olajtól való, alapvetően kudarcra ítélt leválási kísérletek mellett az atomenergia-ellenességgel hozható összefüggésbe. A radikális baloldali Zöldek – akik 2021 vége óta kormányon vannak – mindig is határozottan ellenezték az atomenergia-felhasználást Németországban.
A zöldek ebbéli törekvése a 2011-es fukusimai (Japán) atomkatasztrófáig alapvetően sikertelen volt. A fukusimai atomkatasztrófa – csúnya szóval élve – „kapóra jött" a zöldeknek, akik kampányt építettek a témára, azáltal – a baloldali sajtó felhasználásával – az atomellenesség felé befolyásolva a német közvéleményt. A zöldek nyomására Angela Merkel akkori kancellár feladta atomenergia-pártiságát, és az után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöld átmenet (Energiewende) részeként pedig 2022 végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi.
Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek azonban rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki.
Érdekességként megjegyzendő, hogy az elmúlt 10 évben hiába zárták be a német atomerőművek nagy részét, Németország továbbra is használt atomenergiát, csak azt francia atomerőművekből vásárolták.
Mindezek ellenére a zöldek továbbra is kitartanak atomellenességük mellett, a berlini kormánykoalíció részét képező liberálisok (FDP) a realitásokat figyelembe véve azonban meghosszabbítanák a maradék három atomerőmű élettartalmát. A nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) témával kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Az ellenzéki, jobbközép CDU/CSU jelenleg azt szorgalmazza, hogy 2022 végén ne zárják be a megmaradt három erőművet.
„Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel" – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki, Bajorországban azonban kormánypárti CSU vezetője egy vasárnapi interjúban.
„A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet" – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban.
A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.
A berlini szövetségi kormánykoalíció most éppen attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.
Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását; az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.
A témával kapcsolatosan az ideológiamentes vitának nem sok realitása van, nem csupán az orosz-ukrán háború kitörése óta, hanem nagyjából Fukusima óta, amikortól a zöldek teljes mértékben átideologiázálták az energetikáról szóló diskurzust.
A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzet megkeresésére reagálva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly kiemelte: A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.
A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára – hívta fel rá a figyelmet Kiszelly Zoltán.
Az EPP elnöke „úgy oldaná" meg a német energiahiányt, hogy elvenné a gázt Magyarországtól; a magyar kormány erről viszont hallani sem akar.
Az Origo már több alkalommal beszámolt Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének a július 2-i nyilatkozatáról. A bajor politikus szerint „igazságosan" kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.
Fontos tudni azt is, hogy
A NÉMETORSZÁGI GÁZTÁROZÓK ÖSSZESÍTETT KAPACITÁSA 23 MILLIÁRD KÖBMÉTER, MÍG A MAGYARORSZÁGI TÁROZÓKÉ 6,3 MILLIÁRD. EZ AZT JELENTI, HOGY HA CSAK A LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁST VENNÉNK FIGYELEMBE, AKKOR A 9,75 MILLIÓS MAGYARORSZÁGON LAKOSSÁGARÁNYOSAN TÖBB MINT KÉTSZER AKKORA A KAPACITÁS, MINT A TÖBB MINT 83 MILLIÓS NÉMETORSZÁGBAN – ÉS AKKOR NEM SZÁMÍTOTTUK MÉG AZ IPARI FELHASZNÁLÁST.
Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig – a kezdeti ellenállásukkal szembemenve – csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.
Weber kommunista időszakot idéző elképzelésére reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, egyértelműen és határozottan visszautasítva ezt. A magyar diplomácia vezetője leszögezte, hogy nem adjuk át Németországnak a gáztartalékainkat.
Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlással a földgázhiány Németország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi szerint – adta közre a Világgazdaság a Reuters információi alapján.
Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy
MINDEZ BRUTÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRNA A TELJES NÉMET GAZDASÁG ÉS A MUNKAHELYEK SZÁMÁRA.
A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint.
Tekintve, hogy a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, érintettsége kiemelkedő.
A NÉMET GAZDASÁG EGÉSZE IS RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN FÜGG AZ OROSZ ENERGIAHORDOZÓKTÓL, MELY AZ IMPORT 35 SZÁZALÉKÁT TESZI KI AZ ORSZÁGBAN.
Az energiafelhasználás negyedét földgázzal fedező Németország szinte teljes mértékben behozatalra szorul a nyersanyagból.
A szakszervezeti vezető hozzátette: az energiaválság már most is gyorsítja az árak emelkedését, ami már így is veszélyezteti a társadalmi stabilitást.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban – derül ki az MTI beszámolójából.
"Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában" - figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA igazgatója egy keddi sydney-i energiafórumon. Az energiaellátás az egyik fő probléma - mondta. "Ez komoly hatással lehet a világgazdaságra" - mondta az energiaipari lobbicsoport vezetője.
Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy "a neheze még csak ezután következik" - mondta.
Az energiaválsággal kapcsolatos aggodalmakat csak tovább fokozta, hogy Oroszország a rutinszerű karbantartási munkák elvégzésére leállította a gázszállítást az európai gázellátásban kulcsfontosságú Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Hétfő reggel óta nem érkezik több gáz a vezetéken Németországba. Európai politikusok attól tartanak, hogy Oroszország a munkálatok elvégzése után a vezetéket nem fogja újra üzembe helyezni.
Az orosz gáztól való függőség megújuló energiahordozókkal való csökkentésének a kulcsa Kína kezében van - mutatott rá Birol. Kína ugyanis a napenergia globális ellátási láncának mintegy 80 százalékát ellenőrzi. Az IEA igazgatója szerint ez az arány az elkövetkező években valószínűleg még növekedni is fog.
