Mégis ünnep lehet a trianoni békediktátum napja Romániában

A magyar küldöttség távozik a nagy Trianon palotából, a békeszerződés aláírása után

A román alkotmánybíróság nem találta alkotmányba ütközőnek a június 4-ét, a trianoni békediktátum évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvényt, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezésére május 13-án fogadott el a parlament, és amely ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást. A román baloldal és a sajtó szerint az egyébként magyarellenes nyilatkozatokat tevő Iohannis, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május végi, bukaresti látogatása miatt emelhetett kifogást a nacionalista tervezet ellen.

A Maszol információi alapján, szerdán a taláros testület tagjai 5:4-es szavazataránnyal utasították el a megkeresést. Hivatalos közleményében az alkotmánybíróság alaptalannak nevezte a kifogásokat, és

„a megfogalmazott kritikákkal szemben alkotmányosnak" nyilvánította a törvényt.

A parlament május 19-én küldte el a törvény Klaus Iohannisnak kihirdetésre, és a román parlamenti pártok többsége el is várta, hogy az elnök a békediktátum centenáriumára, idén június 4. előtt kihirdesse. Az államfő azonban ehelyett az alkotmánybíróságra küldte a jogszabályt.

A magyar küldöttség távozik a nagy Trianon palotából, a békediktátum aláírása után. Forrás: Wikimedia Commons

A tervezetet kidolgozó, erősen nacionalista értelmű Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása „nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek meg fogja fizetni a politikai árát".

A politikus és a sajtó

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

Iohannis véleménye alapján, a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Indoklásában az elnök rámutatott: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Iohannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget.

A Trianon-törvényt Titus Corlățen és a magyarellenességéről szintén hírhedt Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátorok kezdeményezték tavaly, válaszul arra, hogy

a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at,

az első világháborút lezáró, Magyarországot a területe több mint kétharmadától megfosztó, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság egy részét Romániához csatoló trianoni békeparancs 100. évfordulóját.

Titus Corlățean Forrás: AFP/Mandel Ngan

A jogszabály szerint

ezen a napon fellobogózzák a köztereket, „a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő, kulturális és tudományos rendezvényeket tartanak" országos és helyi szinten, amelyekhez állami és helyi költségvetési forrásokat rendelhetnek.

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház jogi bizottságának volt tagja a Maszol megkeresésére válaszolva elmondta, hogy

Klaus Iohannisnak lehetősége nyílik ezek után a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldenie a jogszabályt, de a törvényhozókat nem köti már határidő.

Napirendre tűzhetik rendes vagy rendkívüli ülésszakban, és csak az alkotmánybíróság által is tárgyalt cikkelyeket kell újból megvitatni. Pontosabban nem is kell, mert akár a jelenlegi változatban is elfogadhatják még egyszer.

Azt követően pedig az elnöknek 10 napon belül ki kell hirdetnie a törvényt

– fűzte hozzá a magyar politikus.