A 2015-ben Svédországba érkező migránsok 90 százaléka nem dolgozik

Svédországi, migránsok lakta városrész, Malmö, 2015
Refugees sleep outside the entrance of the Swedish Migration Agency's arrival center for asylum seekers at Jagersro in Malmo, Sweden, early November 20, 2015. The day before, 600 refugees arrived in Malmo within 3 hours and the Swedish Migration Agency said in a press statement that they no longer can guarantee accommodation for all asylum seekers. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / STIG-AKE JONSSON +++ SWEDEN OUT +++ (Photo by STIG-AKE JONSSON / TT NEWS AGENCY / AFP)
Vágólapra másolva!
Hiába kapott több tízezer migráns tartózkodási engedélyt Svédországban 2015-ban, közel 90 százalékuk nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, döntő többségük önkormányzati segélyekből él - derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség által ismertetett, frissen közzétett adatokból.
Vágólapra másolva!

Az ismertetett adatok szerint 2015-ben Svédországban 163 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, akik közül 40 019 kapott tartózkodási engedélyt. Csakhogy

döntő többségük nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A svéd statisztikai hivatalkutatásából kiderül, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező 15 év fölötti migránsok közül

  • mindössze 4 574 ember tartja el magát munkából,
  • 9 970 migráns tanulmányaira kap pénzt, míg
  • 18 405 bevándorló önkormányzati segélyekből él.

A V4NA ezen a ponton kiemelte, hogy a számok nem meglepőek, ugyanis a tömeges migrációnak köszönhetően Svédországban ugrásszerűen nőtt az olyan emberek száma, akik semmilyen, vagy nagyon alacsony szintű oktatásban részesültek életükben. A nemzetközi hírügynökség felhozta a SVT svéd állami televízió beszámolóját, ami szerint 2017-ben 9700 iskolázatlan embert tartottak nyilván a skandináv országban, viszont 2019-re a számuk megnőtt 15700-ra, ami 61 százalékos növekedést jelent.

Svédország, Malmö Forrás: AFP/Stig-Ake Jonsson

Komoly terhelést jelentenek a migránsok

A segélyekből élő migránsok több svéd kistelepülésnek is pénzügyi gondokat jelentenek. A V4NA kiemelte a mindössze 18 ezres lakosságú Hässleholm-ot, ahová az elmúlt három évben közel 3 ezer migránst fogadtak be. Az újonnan érkezőknek a 80 százaléka a mai napig nem tudott elhelyezkedni és segélyekből él. Lars Jönsson, a Városi Tanács elnöke szerint a településen 100 írástudatlan bevándorló van, illetve további 200 migráns, akik szinte semmilyen oktatásban nem részesültek. Emiatt

a szociális kiadások 2012 óta drasztikusan megnőttek a kistelepülésen.

Nem példa nélküli ez a helyzet, Bengtsfors községének önkormányzata levélben fordult a svéd kormányhoz segítségért, ugyanis a segélyből élő migránsok miatt csődközelbe került a település. A Mérsékelt Párt helyi politikusa Stig Bertilsson szerint az önkormányzat pénzügyi gondjait nagy részét az okozza, hogy az "új svédek" befogadása sok pénzt emészt fel, mivel a többségük a szociális ellátórendszer juttatásaiból él.

Motalában mintegy 20 millió koronás deficit alakult ki az odaérkező számos migránsnak kiutalt segélyek miatt. A város a spórolás egyik elemeként az idősotthonokban csökkentené a fűtést, mondván: majd adnak plédet az időseknek.

Európai szintű probléma

A V4NA emlékeztet arra, hogy máshol sem sokkal jobb a helyzet.

  • A német szövetségi bevándorlás és menekültügyi hivatal (BAMF) szerint a 2016-ban országba érkező migránsok 65 százaléka nem tudott elhelyezkedni.
  • Hollandiában a tavalyi adatok szerint a 2014 óta beérkező migránsok mindössze 15 százaléka talált magának munkát.
  • Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) 2018-as kimutatásában 12,2 százalékos volt a munkanélküliség az Európán kívül születettek körében, míg a tősgyökeres lakóknál ez a szám mindössze 6,1 százalék.