Ma kiderül, hogy feloszlatják-e a katalán kormányt

Az alkotmányellenes károktól kell megmenteni Katalóniát, amelyet kormánya hozzáállása fenyeget, nem az alkotmány 155-ös cikkének alkalmazása - hangsúlyozta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a spanyol parlamentben mondott beszédében pénteken. Madridban ma döntenek arról, hogy a cikkely értelmében feloszlassák-e a katalán kormányt, de a nap folyamában Barcelonában is a helyi parlament elé kerülhet a függetlenséget kinyílvánító határozat.

A kormányfő a felsőház plenáris ülésének kezdetén szólalt fel, amely a nap folyamán lefolytatja a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseinek vitáját, és szavaz is róluk. A javaslatcsomagban a spanyol kormány egyebek mellett

ahhoz kéri a szenátus felhatalmazását, hogy feloszlassa a katalán kormányt

és előrehozott parlamenti választásokat írjon ki Katalóniában hat hónapon belül.

Mariano Rajoy felszólalásában hangsúlyozta: nem kizárólag Katalónia van napirenden, mert mindez egész Spanyolországot, "törvényeit, elveit és együttélését" egyaránt érinti.

"Vannak, dolgok, amikkel nem lehet játszani"

Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány 155-ös cikkét - amely alapján felhatalmazást kaphat a spanyol kormány a beavatkozásra Katalóniában - most először készülnek alkalmazni, ami rendkívüli dolog, de a kialakult helyzet is az.

Katalóniában figyelmen kívül hagyták, megsértették a törvényeket, és ezt el is ismerték. Elfogadtak egy "új törvényességet" anélkül, hogy azt megtehették volna. Antidemokratikus, az európai demokratikus értékekkel ellentétes intézkedések sorát hozták - sorolta a kormányfő, hogy mi indokolja kabinetje lépéseit.

Mindennek vannak következményei

- jegyezte meg.

Mariano Rajoy szerint nincs alternatíva, az egyetlen amit tenni lehet: "a törvényhez kell fordulni a törvény érvényesítése érdekében". "Vannak dolgok, amelyekkel nem lehet játszani"- jegyezte meg.

A kormányfő kérte a szenátusi képviselők támogatását az intézkedéscsomaghoz, amelyek célja egyebek mellett törvényesség visszaállítása, a bizalom visszanyerése, a gazdasági növekedés megtartása Katalóniában.

Szombaton léphet életbe

Az előrejelzések szerint a szenátusi vita akár öt-hat órán keresztül is eltarthat, és egészen a végéig van lehetőség módosító javaslatok benyújtására.

Úgy tudni, a kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) ismét benyújtja indítványát, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Ezt a javaslatot csütörtökön, a plenáris ülést megelőző bizottsági szavazáson elutasította a többség.

A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) egymaga rendelkezik az elfogadáshoz szükséges többséggel,

de a szocialista párt mellett bírja a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatását is. Ez a 266 tagú szenátusban összesen 214 szavazatot jelenthet.

Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben, várhatóan szombaton. Amennyiben a szenátus elfogadja a javaslatokat, a spanyol kormány újból összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról.

Eközben Barcelonában

Délelőtt Barcelonában a Katalónia elszakadását támogató pártok beterjesztették a helyi parlament elé azt a javaslatot, amely kinyilvánítja a "Katalán Köztársaság" függetlenségét.

A La Vanguardia című barcelonai napilap azonban azt írja, hogy

nem világos, hogy a barcelonai törvényhozás szavaz-e a beterjesztett javaslatról,

és ha igen, mikor.

A javaslatot a kormányzó Együtt az Igenért pártszövetség és Népi Egység párt politikusai terjesztették elő, akiknek

megvan a szűk többségük, hogy el is fogadják

a Katalónia függetlenségét kinyilvánító javaslatot, amelyet a helyi ellenzék egésze ellenez. A barcelonai parlament titkárságának érkeztetési pecsétjével ellátott, katalán nyelvű iratban az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy "a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam".

A katalán parlament épülete előtt ezzel párhuzamosan több ezren gyűltek össze, hogy a térség elszakadását követeljék Spanyolországtól. A tömeg a függetlenség és a szabadság szavakat skandálta, és katalán zászlókat lengettek.

Elnyerte a jogot a függetlenségre

Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett is megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt.

A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak

több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól,

és váljon független állammá.

Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon. Szakadár katalán képviselők már akkor aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de Puigdemont akkor azonnal felfüggesztette a deklaráció végrehajtását, és párbeszédre szólította fel Madridot.

A spanyol kormány szerint viszont a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből,

és addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.