Budapest és Washington viszonya: kongresszusi meghallgatás

Az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesek, akiknek nyíltan kell tisztázniuk egymás között a felmerülő vitás kérdéseket - értettek egyet annak a washingtoni kongresszusi meghallgatásnak a részvevői, amelyet az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kedden a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága. Többen megállapították, hogy az elmúlt fél évben javult a viszony.

Az értékek közösek

A meghallgatás felvezetőjében Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmondta, hogy Magyarország nyitott a "barátok közötti vitára", hogy a két ország közös értékeket képvisel, és hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés. Példákat sorolt fel a katonai együttműködésre, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Sziklaszilárdnak nevezte a magyar kormány demokrácia melletti elkötelezettségét.

Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet a kongresszusi meghallgatáson Forrás: MTI/Pogár Demeter

Aggódnak a demokrácia miatt

Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi "eróziója" miatt.

Pozitív fejlemények

Mint Yee mondta, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban. Ezek egyikeként nevezte meg, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban, amivel kapcsolatban a kormánypárt vezetői a parlamentben lényegi konzultációt folytattak más pártokkal és az illetékes parlamenti bizottságokkal. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is.

Az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kongresszusi meghallgatás Washingtonban Forrás: MTI/Pogár Demeter

Inkább a Jobbik aggasztó

Christopher H. Smith republikánus képviselő, az emberi jogi albizottság elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke szerint Magyarországon a Jobbik képezi az aggodalom fő tárgyát, és Yee több, Budapesttel kapcsolatos bírálata - például a hatalomkoncentrációval és az üzleti légkör megrontásával kapcsolatban - ugyanúgy az Obama-kormányzatra is igaz. A képviselő méltatta a magyar kormányfő emberkereskedelemmel szembeni fellépését.

Vona Gábor - jobbik sajtótájékoztató Fotó: Polyak Attila - Origo

Nemcsak magyar tisztségviselőket tiltottak ki

Yee elismerte, hogy korrupció miatt román és bolgár volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselőiket is kitiltottak az Egyesült Államokból, bár nem ugyanazon a jogi alapon, mint a magyarokat. A vezető amerikai diplomata cáfolta, hogy az Egyesült Államok más országoktól eltérő megítélésben részesítené Magyarországot. Yee nem árulta el a kitiltott román és bolgár tisztségviselők kilétét, kijelentve, hogy - ugyanúgy, mint Magyarország esetében - a törvény nem teszi számára lehetővé az érintettek megnevezését.

Kettős mérce

Dana Rohrabacher, a meghallgatást megrendező albizottság republikánus elnöke a meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik.