Mozart-opera lesz az Eiffel Műhelyház első bemutatója

Eiffel Műhelyház
Budapest, 2019. április 8. A próbaüzem első előadására gyülekeznek az Operaház dolgozói a Magyar Állami Operaház épülő logisztikai központja aulájában, a X. kerületi Eiffel Műhelyházban 2019. április 7-én. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával kezdődik el vasárnap az előadások sora az Operaház műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhelyen, az Eiffel Műhelyházban.
Vágólapra másolva!

Az Eiffel Műhelyház a Kőbányai úton van, és lényegében egy új, műhely-, raktár- és próbacentrum. A darab, amit előadnak, Mozart A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című pasticciója lesz.

A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredékből, A kairói lúd-ból és A rászedett vőlegény-ből készült művet Toronykőy Attila állította színpadra. Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. Feltehetően ebből az időszakból való A rászedett vőlegény is, amelynek

azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn.

Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd figyelemre méltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amelyet Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera szövegkönyvírója jegyez.

Csodálatos képeken az Eiffel Műhelyház - fotók

Lassan belakhatóvá és játszhatóvá válik az Eiffel Műhelyház.

A kairói lúd a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és egy toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt.

Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. Az igazgató a koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Ókovács Szilveszter

feladata a szövegkönyvek egyesítése volt,

a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester pedig a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket, vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez. A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi, aki egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott A kairói lúd-dal.

A kereszténység lesz az Operaház következő évadának témája

21 premierje között 13 opera, 7 balett és 1 prózai mű, 6 ős- és 5 magyarországi bemutató szerepel a Magyar Állami Operaház 2019/20-as évadában, melynek központi témája a kereszténység lesz. Április 8-án, hétfőn jelentette be következő évadát a Magyar Állami Operaház.

Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. Don Pippo márkit Kovács István, a szerelemeseket segítő titkárát, Calandrinót Biri Gergely alakítja. Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté éneklik.

A darabot a bemutatót követően az évadban még egyszer, április 18-án láthatja a közönség. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint e-mailben jelezhetik.