Orbán Balázs: Európa háborúba lépésének megakadályozása a legsürgősebb feladat

Nagyon aggódunk, nagyon súlyos a helyzet, mert a háborús készülődés elég egyértelmű. Jelenleg a NATO-ban egy Ukrajna-misszió tervezése is zajlik, amely megvalósulása esetén fegyverszállítások, kiképzések és egyes katonai műveletek koordinációját jelentené – mondta el az Origónak adott interjúban a miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs szerint stratégiai szinten most az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan lehet befejezni az orosz-ukrán háborút, taktikai szinten viszont Európa háborúba lépésének megakadályozása a legsürgetőbb feladat. Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója leszögezte: a következő hónapokban minden megszólalási lehetőséget arra kívánnak felhasználni, hogy megpróbálják megakadályozni Európa hadba lépését. Szerinte Magyarország álláspontja egyértelmű, de a következő hónapok kritikusak lesznek, és a korábbiakhoz képest még nagyobb támogatásra lesz szüksége a magyar kormánynak, hogy meg tudja védeni a békepárti álláspontot. Orbán Balázs világossá tette: nem szeretnék, ha Magyarország ismét olyan rosszul járna, mint ahogyan a két világháborút követően járt. A politikai igazgató többek között értékelte lapunknak a kínai elnök magyarországi látogatását, beszélt a NatCon konferencia körüli botrányról, hazánk megítéléséről, a június választás tétjéről; valamint arról is, milyen következménye lehet, hogy Brüsszelben elfogadták a migrációs paktumot. Orbán Balázs elmondta a véleményét a brüsszeli elit atomháborúról vallott nézeteiről, valamint Emmanuel Macron francia elnök háborús elképzeléseiről is.

Miért volt történelmi jelentőségű Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása?

Utoljára húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon, de akkor Kína és hazánk pozíciói is mások voltak. A kormány célja, hogy Magyarországot gazdasági értelemben erőssé tegye, nemzetközi politikai értelemben felemelje. Ehhez kiváló partner Kína, amely az elmúlt két évtizedben a világ egyik legfontosabb erőközpontjává vált. Az, hogy a koronavírus-járvány után először járt Európában a kínai elnök, és az egyik legfontosabb uniós tagállam mellett csak Magyarországot látogatta meg, komoly visszajelzés arról, hogy Kína számára fontos a Magyarországgal kiépített stratégiai partnerség. Ez igaz Magyarország esetében is, hiszen egyrészt Kína jelentős exportpotenciált jelent számunkra, másrészt pedig az ázsiai ország ma már vezető szerepet tölt be a legfontosabb modern iparágakban. Ugyanolyan fejlődési utat jár be, mint korábban Japán vagy Dél-Korea, csak több mint tízszeres léptékben. Ebből a fejlődésből Magyarország is profitálni szeretne.

Milyen eredmény született a találkozón?

A találkozó alkalmával a két ország együttműködése szintet lépett, 18 stratégiai fontosságú megállapodást született. Megegyeztünk a magyar infrastruktúra közös továbbfejlesztéséről, így megkezdődik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű, valamint a repteret Budapest belvárosával összekapcsoló gyorsvasúti összeköttetés építésének az előkészítése is. Európa legmodernebb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyet építünk Magyarország és Szerbia között. 

A megállapodások eredményeként kínai és szerb partnerekkel azt is megvizsgáljuk, hogyan lehetne a leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, ezzel is garantálva hazánk energiabiztonságát.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Ön írt egy könyvet Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel. A kínai látogatás tükrében miért fontos a konnektivitás stratégiája Magyarország jövője szempontjából?

A kínai elnök látogatása fontos visszajelzés arról, hogy a magyar konnektivitásstratégia működik. Abban hiszünk, hogy a nemzetközi politikában a neoliberális ideológia korszaka véget ért, helyette szuverenista világrend alakul, ezért minden ország a nemzeti érdeken alapuló politikával tud sikereket elérni. A nemzeti érdek számunkra az, hogy ne szakítsuk meg kapcsolatainkat politikai okok miatt egyes országokkal, hanem bővítsük őket. 

Fontos továbbá, hogy ne lépjünk a blokkosodás útjára, hanem nyissunk, diverzifikáljunk, ezáltal erősítsük szuverenitásunkat, és növeljük a magyar gazdaság méretét. Jó visszaigazolás, hogy elértük, hogy a világ egyik szuperhatalmának vezetőjével komoly és exkluzív megállapodásokat tudtunk kötni.

Miért egyedülálló a magyar politikai narratíva és békepárti álláspont a mostani geopolitikai viszonyok között?

A világ nagy része úgy gondolkozik, mint mi, magyarok: az orosz–ukrán háború Oroszország agressziója Ukrajnával szemben, de ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Tehát közös érdekünk, hogy a vérontás minél előbb véget érjen.

A háborúzó két félen kívül a világ 75 százaléka békepárti. A maradék 25 százalékot alkotó háborúpárti országok döntő része a nyugati tömbön belül helyezkedik el. A nyugati országok meg vannak győződve arról, hogy Ukrajnát minél többet és minél jobban támogatják katonailag, annál kedvezőbb eredménnyel lehet lezárni a háborút. Szerintünk ennek ellenkezője az igaz: minél tovább tart a háború, annál rosszabbul jár Ukrajna és a Nyugat is. Mi, magyarok a világ békepárti részéhez tartozunk, de Európán belül kisebbségben vagyunk, ezért a célunk az, hogy a világ hangját minél inkább becsatornázzuk Európába, és megmutassuk – elsősorban az európai kormányoknak, de főként az európai választópolgároknak –, hogy más megközelítésben is lehet kezelni ezt a konfliktust.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Ebben a blokkosodó világban milyenek a magyar kilátások, és hogyan válhat Magyarország olyan kulcsállammá, amelyről a Huszárvágásban is ír?

A magyar gazdaság kilátásai nagyon jók. Az egy főre eső GDP – minden nehézség ellenére – több mint 40 százalékkal emelkedett az elmúlt bő egy évtizedben, sok új high-tech munkahely létesült, számos iparában épülnek ki kapacitásaink, a bérek emelkednek, a foglalkoztatás magas szinten stabilizálódott. Magyarország belső piaca kicsi, gazdasága exportorientált, tehát nekünk az a kitörési pont, hogy hazánkban minél nagyobb hozzáadott értékkel minél több és jobb árut termeljünk, és azokat el tudjuk adni a világpiacon. Kelet és Nyugat találkozási pontjaként a hagyományos kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedünk el, sok mindenhez értünk, és az egyik legkomplexebb gazdaság a magyar. Nekünk erre kell építenünk. Ebben a logikában az a legfontosabb, hogy támogassuk a kisvállalkozókat, hogy minél válságállóbbak legyenek; segítsük a nagyobb magyar vállalatokat az exportképességi szint elérésében; segítsük a nemzeti bajnokainkat abban, hogy globális szereplővé váljanak; és olyan iparágakból olyan cégeket hívjunk Magyarországra, akik nemcsak itt termelnek, hanem kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, melyre a magyar beszállítói láncok is rá tudnak csatlakozni. Kínából ilyen befektetések érkeznek.

Láthatóan új világrend van kialakulóban. Magyarországnak ebben meghatározó szerepe lehet?

Az, hogy a magyar miniszterelnököt a republikánus amerikai elnökjelölt, Donald Trump az otthonában fogadta; járt nálunk a kínai elnök; és nagyon aktív diplomáciai kapcsolatokat tartunk fenn olyan térségekkel és országokkal, amelyek korábban történelmi távlatban sem voltak a magyar diplomácia homlokterében, mutatja, hogy jó az irány. 

Mozdulnunk kell az életben maradáshoz, aki bemerevedik egy régi gazdasági struktúrába, az lemarad. Magyarország számára történelméből, földrajzi adottságaiból és a világban elfoglalt pozíciójából adódóan ez az az egyetlen stratégiai út, amellyel el lehet érni, hogy végérvényesen csatlakozzunk a fejlett országok táborához, és hogy megkerülhetetlen szereplők legyünk a régió stabilitásának biztosításában.

Mi zajlik a színfalak mögött? Mennyire fogadnak el minket, magyarokat, és milyen Magyarország megítélése a világban?

Azt tapasztaljuk, hogy a magyarokról Európán kívül úgy vélekednek, hogy „végre valakik, akik Európából jöttek, és mégis normálisan gondolkoznak”. Európán belül pedig szerintem annak van respektje, hogy mi mindig stratégiai kérdéseket igyekszünk felvetni. A modern politika sajnos egyre inkább a közösségi média rövid posztjaira épül, de úgy gondoljuk, hogy a valóságban még mindig a gondolatoknak van a legnagyobb erejük. Mi minden tárgyalópartnerünket arra próbáljuk sarkallni, hogy lépjünk ki a semmitmondás és Facebook-posztok világából, és stratégiai szinten gondoljuk végig az ügyeinket. Mindezt a magyar miniszterelnök 35 éves politikai rutinnal, az egyik tapasztaltabb európai politikusként teszi nap mint nap. Azt hiszem, attól függetlenül, hogy egyetértenek-e a magyar állásponttal, vagy sem, ez mindenhol tiszteletet ébreszt.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Hogyan értékeli a brüsszeli NatCon konferencián történteket? Hazánk 20 éve csatakozott az EU-hoz: ilyen Európai Unióról álmodtunk?

Személyesen is megéltem, ami ott történt. Ott tartunk, hogy Brüsszelben már háborúellenes és migrációellenes rendezvényeket, beszédeket sem lehet tartani. Számomra nem is az a nyílt fenyegetés, és nem is az az adminisztratív eszközökkel való ellehetetlenítés volt a legmegdöbbentőbb, amivel a hatóságok próbálkoztak – ezzel korábban már találkozunk –, hanem az, hogy baloldali polgármesterek nyíltan arról beszéltek, hogy ab ovo nem lehet jobboldali rendezvényt tartani, mert az szerintünk elfogadhatatlan. Kétszer tiltották be ezt a rendezvényt, és kétszer utasították el a szervezők fellebbezését. Harmadik alkalommal pedig – miután a miniszterelnök a közösségi médiában megosztott egy bejegyzést – pontosan ugyanarra a jogi alapra hivatkozva gyorsan összehívtak egy rendkívüli bírósági tárgyalást, és hirtelen teljesen más eredmény született: meg lehetett tartani a konferenciát. 

Ez jól mutatja, hogy milyen állapotban van Belgiumban a jogállamiság, mennyire jogi alapon dőlnek el az ügyek. Nyilván semennyire sem, hanem politikai alapon döntenek, és a politikai elitnek totális befolyása van a bírósági rendszerre. Innentől kezdve minden olyan kritika, amit hazánkkal szemben megfogalmaznak, elfogadhatatlan, tarthatatlan, visszautasítandó, hiszen nem más, mint egy színjáték része.

Mit gondol arról, hogy Lengyelországban lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást? Az előbb elmondottak fényében ez hogyan értékelhető?

Egy két és fél oldalas sajtpapírt adtak be a lengyelek, amiben leírták, hogy mit fognak tenni, és nagyon sajnálják, hogy a jogállamisági kérdések egyáltalán felmerülnek velük kapcsolatban. Ez elég volt, és az Európai Bizottság azonnal a hetes cikkely szerinti eljárás megszüntetése mellett tette le a voksát. 

Ez súlyos aggályokat vet fel a brüsszeli vezetéssel szemben, és jelzi, hogy a brüsszeli vezetés – amelynek az lenne a dolga, hogy az európai integrációt és együttműködést jogi alapon tartsa –, teljesen alkalmatlan a feladata ellátására. Önmagában ez az egyetlen lépés ékes példája annak, hogy hogyan nem lehet vezetni Európát. 

Ha így folytatják, akkor káosz, kamarillapolitizálás és egymás hátba szúrása, majd ebből következően gazdasági, politikai és kulturális hanyatlás következik be. Szerintünk ezt meg kell állítani, és ez csak a népképviseleti alapon lehetséges.

Miért fontos az eddigiek alapján a szuverenitásért való küzdelem? Orbán kontra Soros címmel nemrégiben írt könyvet G. Fodor Gábor politikai elemző, aki azt mondja, hogy a szuverenisták és globalisták harca folytatódik. Ön mit gondol erről?

Az új szuverenista világrendben azok az országok tudnak sikeresek lenni, amelyek tisztában vannak saját értékeikkel, belpolitikailag stabilak, a nemzetközi porondon aktív politikát folytatnak, képesek ellenállni az ideológiai nyomásgyakorlásnak, és a saját maguk által meghatározott stratégia mentén próbálják elérni céljaikat. Számunkra ebből a szempontból az egyik legnagyobb kihívás a Soros-birodalom, mert az maga a korábbi neoliberális világrend. 

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Ezek az emberek választott tisztségeket sosem töltöttek be, de a pénzpiacokon megszerzett gazdasági erejüket felhasználva megpróbálják a demokratikus legitimációval rendelkező kormányokkal szemben a világot a saját érdekeik mentén átalakítani. Ez örök küzdelem a nemzeti erők és a globalisták között. 

Különböző formái vannak ennek, de G. Fodor Gábor könyve nagyon is időszerű, mert megmutatja, hogy az összes ilyen küzdelemnek van emberi dimenziója is. Emellett persze strukturális dimenziója is van: az ellenzéki pártok jelenleg is egy nemzetközi hálózat által működtetett rendszer tagjai, tehát tőlük nem reális azt elvárni, hogy Magyarország érdekeit bárhol is képviseljék.

Hogyan értékeli a NATO Ukrajnával kapcsolatos szerepfelfogását, cselekedeteit és az ukrajnai háború eszkalációját?

Nagyon aggódunk, nagyon súlyos a helyzet, mert a háborús készülődés elég egyértelmű. Jelenleg a NATO-ban egy Ukrajna-misszió tervezése is zajlik, amely megvalósulása esetén fegyverszállítások, kiképzések és egyes katonai műveletek koordinációját jelentené. 

Ez elég komoly dolog, az első közvetlen beismerése annak, hogy itt nem Ukrajna és Oroszország háborújáról van szó, hanem a NATO proxyháborújáról, amely egyre közelebb hozza annak veszélyét, hogy direkt konfrontációra is sor kerüljön NATO-tagországok és Oroszország között. Az nem elfogadható álláspont, hogy nem kell aggódni, mert a háború kontroll alatt tartható. Emlékezzünk rá, hogy az első és a második világháború is hasonlóképpen indult, azután borzalmas véget ért. Magyarország álláspontja egyértelmű, de a következő hónapok kritikusak lesznek, és a korábbiakhoz képest még nagyobb támogatásra lesz szüksége a magyar kormánynak, hogy meg tudja védeni ezt az álláspontot.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Manfred Weber néppárti frakcióvezető európai atomfegyverről beszél, és kötelező sorkatonaságot vezetne be az egész EU-ban. A francia elnök közben egyre többször beszél háborús terveiről. Kimondható, hogy a világháború felé tartunk?

Napnál is világosabb, hogy ez is benne van a pakliban. Ha megnézzük a Századvég nemrégiben publikált Európa Projekt-kutatását, akkor nyilvánvaló, hogy 

az európai emberek alapvetően nem akarnak fegyveres konfliktust, nem gondolják, hogy ez az ő háborújuk lenne. A háborúpárti elit ezért háborús propagandával mossa az agyukat. Ez az egyetlen módja annak, hogy elhitessék a saját állampolgáraikkal, hogy a fegyveres konfliktus az egyetlen út, és hogy még több pénzt, eszközt, majd katonát tudjanak küldeni Ukrajnába. 

Tehát nagyon súlyos a helyzet, és bár most mindenki nyugodtnak mutatja magát, süt a nap Budapesten meg a többi európai fővárosban is – de így volt ez 1916-ban is, azután láttuk, mi lett a vége.

Brüsszel elfogadta a migrációs paktumot. Mit hozhat ez Európa és hazánk jövője szempontjából?

A magyar álláspont világos: amíg ez a kormány van, addig nem fogunk illegális bevándorlókat befogadni Magyarországra. Nem fogjuk a kvótadöntéseket végrehajtani, és meg fogjuk védeni a magyar határokat. 

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A nyomás viszont óriási, mert az elmúlt öt évben nemhogy nem kaptunk segítséget a határvédelemben, hanem Brüsszelben mindent elkövettek annak érdekében, hogy Magyarországot sarokba szorítsák. Jelenleg is zajlik Magyarországgal szemben egy bírósági eljárás, és nagy valószínűséggel pénzbírságra fognak minket ítélni a határvédelmi rendszer miatt. Az új migrációs paktum pedig csak olaj a tűzre, hiszen nagy intenzitású migrációs nyomás esetén el is vennék az országoktól azt a döntést, hogy szuverén módon eldöntsék, hogyan akarnak reagálni. Helyette egy központi elosztási mechanizmus szerint kellene nyílt táborokat nyitni. 

Mi egy dolgot megtanultunk 2015–2016-ban: Magyarország területén nyílt, menedékkérőknek fenntartott táborok nem lehetnek. Ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk valósítani, nagyon sok küzdelemre és nagyon sok megerősítésre van szükségünk a választópolgároktól.

A magyar kormány stratégiai szinten gondolkozik abban, hogy tudatosan egy erős, ütőképes haderőt építsen, valamint a miniszterelnök körül is több, a biztonsággal foglalkozó testület jött létre. Miért fontos ez az irány, miért van erre szükség?

Az elmúlt években a biztonság nagyon felértékelődött, miközben azt látjuk, hogy a magyar államnak a rendszerváltoztatás óta különböző fókuszpontjai voltak, és eddig egyik sem volt biztonsági típusú. Volt alkotmányos fókuszpontú kormányzás, volt gazdaságfejlesztési, illetve újraelosztási is, biztonsági azonban nem. Most pedig olyan világban élünk, amikor az állam működtetésének az alapvetéseit minden országnak elsősorban biztonságpolitikai fókuszból kell meghatároznia. Ezért nagyon fontosak azok a kormányzati változások, amelyek az elmúlt hónapokban lezajlottak, mert mindegyik az a célt szolgálja, hogy a magyar állam minél zökkentőmentesebben és minél hatékonyabban át tudjon állni a biztonsági fókuszú államműködtetési logikára.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mi az uniós választás tétje? Miért van szükség június 9-én változásra?

Sokfelé van szerencsénk járni a világban, és mindenki Európa hanyatlásáról beszél, sőt, nem értik, hogy Európa német vezetéssel miért ugrik bele újra ugyanabba a folyóba, miért akar kollektív öngyilkosságot elkövetni. 

Stratégiai szinten az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan lehet befejezni ezt a háborút, taktikai szinten viszont Európa háborúba lépésének megakadályozása a legsürgetőbb feladat. A következő hónapokban minden megszólalási lehetőséget arra kívánunk felhasználni, hogy megpróbáljuk megakadályozni Európa hadba lépését. 

Ehhez kérünk felhatalmazást a magyar emberektől, és azt gondoljuk, hogy ehhez képest minden más ügy vagy nehézség fontos, de csak másodlagos, mert nem szeretnénk, ha Magyarország ismét olyan rosszul járna, mint ahogyan a két világháborút követően járt.

Milyen most a magyar–amerikai kapcsolatok minősége? Mit gondol: nyer Donald Trump novemberben, és elhozhatná ez a békét?

Érdemes ezt a kérdést is az előbbi logika mentén értelmezni. A magyar–amerikai kapcsolatoknak sok dimenziója van, de a legjelentősebb a háború és béke ügye. Joe Biden az értelmi szerzője annak a stratégiának, amit a Nyugat jelenleg követ, ezért bár Magyarország Amerika barátja, az amerikai elnökkel hangsúlyosan nem értünk egyet. Donald Trump mielőbb békét szeretne teremteni Ukrajnában. 

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mi az ő megközelítését támogatjuk, és természetesen az amerikai választópolgárok szabadon döntenek ebben a kérdésben, de nagyon örülnénk, ha a Fehér Ház ura olyan politikát folytatna, ami nem nehezíti, hanem segíti a magyar érdek érvényesülését.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK