A korábbi jogállamisági jelentések egyértelműen bizonyították, hogy a tagállamokat nem ugyanazokkal az objektív mércékkel mérik. Míg Magyarországon számos olyan kérdést tettek le az asztalra, amelyek tényszerűen nem helytállóak, addig más országok esetében a Bizottság még csak meg sem említette, hogy jogállamisági válság van. A „jogállamiságról” szóló jelentések iskolapéldái a Bizottság kettős megítélésének: míg a nemzeti érdekekért kiálló kormányokat a brüsszeli beszámoló megbélyegzi, addig a Bizottság által diktált ideológiai-politikai irányvonalat követő tagállamok esetében elhallgatják a jogállamiság kirívó megsértését - írja az Alapjogokért Központ.
Hogy csak néhány példát említsünk: Spanyolországban a szocialista kormány alatt súlyos problémák vannak az alkotmányossággal; a korábbi jelentésekből kimaradt, hogy Hollandiában újságírókat gyilkoltak meg, Belgiumban, Svédországban online és személyesen fenyegették a sajtó munkatársait, Ausztria esetében pedig nem képezte kritika tárgyát a magas szintű korrupció.
Idén februárban ezért a fenti intézmények nevében ismételten jeleztük fenntartásainkat azzal a Magyar Gáborral szemben, aki Biszku Béla védőjeként a magyar jogállamiság, s ennek részeként a bírói függetlenség és pártatlanság megkérdőjelezésével megpróbálta az 1956-os forradalom utáni kegyetlen megtorlások belügyminisztere ellen 2014-ben indult bírói eljárását ellehetetleníteni. Magyar leváltásáig nem vagyunk hajlandóak részt venni ebben a hazánk politikai zsarolásának eszközéül szolgáló színjátékban, hiszen meggyőződésünk, hogy egy ilyen személy morális integritása és pártatlansága nem biztosított, így a jogállamisággal kapcsolatos objektív vizsgálat lefolytatására teljességgel alkalmatlan.