Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Brüsszel visszaél a hatalmával, az Európai Bizottság időhúzásra játszik – így értékelte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai uniós források Magyarországnak történő kifizetési helyzetét a csütörtöki Kormányinfón.
Az EB azért húzza az időt – szögezte le –, hogy a magyar pedagógusok ne jussanak a fizetésemeléshez, hogy ne történjenek egészségügyi fejlesztések, illetve hogy a magyar hallgatók minél később juthassanak hozzá az őket is megillető ösztöndíjakhoz,
elsősorban az Erasmushoz. A miniszter szerint a pénzeket nem lehet azért visszatartani, mert a Bizottság nem tudja pontosan, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) hány termet kapott. Közölte: a bírói önigazgatás – amelyre a kormánynak nincs befolyása – az OBT igényeinek megfelelően járt el.
A Bizottság eljárása a miniszter szerint mindenféle közösségi jogalap nélküli: a testület által írásban visszaigazolt jogszabály-módosítást követően tesznek fel újabb kérdéseket.
A miniszter jelezte, hogy a magyar kormány megválaszolja a kérdéseket,
de remélik, nem azért tettek fel újabb kérdéseket, mert a pénzt másra költötték el, „ne adj, Isten, Európai Unión kívüli országnak adták oda". Ahogy azt megírtuk: nyilvánvaló, hogy Brüsszel már odaadta a pénzt Ukrajnának.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott:
az EB által produkált időhúzás abszurd és kínos.
A Bizottság ne húzza tovább az időt, ne sértse meg továbbra is a rá vonatkozó jogszabályokat és fizesse ki a Magyarországnak járó pénzeket! – sürgette, kiemelve: Magyarország befizetője az Unió közös kasszájának – de még azt a pénzt sem kapta vissza, amit befizetett –, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a közös piac révén a fejlettebb országok részt vegyenek a magyar piacon.
Gulyás Gergely azt mondta,
korrupciólogikailag sem merülhet fel az, hogy a tanárok a saját bérüket vagy a hallgatók az ösztöndíjukat ellopják...
Mennyiben befolyásolja egy ország jogállamiságát az, hogy az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) beosztott bírósági titkárok fizetését az OBT költségvetéséből kell-e fedezni? Vagy milyen formában befolyásolja egy ország jogállamiságát az, hogy miként kapnak ügyszámot a nyilvántartásba vett akták? Illetve mennyiben befolyásolja egy ország jogállamiságát például az, hogy miként vették figyelembe az OBT költségvetésénél az irodabérlést, illetve a kisegítő személyzet javadalmazását?
– megannyi részletkérdés, amelyeket Brüsszel legújabb, a magyar kormányhoz intézett, a Magyar Nemzet birtokába került levelében feltett.
Arról nincs információ, hogy más országokban is ilyen mélységig akar-e vizsgálódni Brüsszel a bíróságok működésével kapcsolatban, az azonban már ténykérdés, hogy az évek óta tartó időhúzás legújabb fejezeteként immár az akták számozásánál tart a kutakodás.
A levélben ez olvasható: „a jelenleg is folyamatban lévő értékelés során a Bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a benyújtott információk alapján a Bizottság nem tudja teljeskörűen felmérni, hogy »az Alapjogi Charta hatékony alkalmazása és végrehajtása« horizontális feljogosító feltétele a bírói függetlenség tekintetében teljesítettnek tekinthető-e". Éppen ezért - írja a Magyar Nemzet -
annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai lezárhassák az értékelést, be kell nyújtani az e levél mellékletében felsorolt információkat.
A vizsgálni kívánt információk közt pedig – egyéb kérdések mellett – egyaránt feltűnik a kisegítő személyzet javadalmazásának vagy éppen az irodabérléseknek a pontos költségvetési forrása, illetve az ügyszámok meghatározásának pontos módja.
Az ügy időhúzó jellegére utalhat az is, hogy a Bizottság külön leszögezi, hogy – bár a magyar kormány már korábban benyújtott kifizetésre váró számlákat – a számlák megérkezésétől kezdve Brüsszel számára rendelkezésre álló három hónapos határidőbe nem fogják beleszámítani azt az időszakot, amíg a magyar kormány az értelmező kérdéseikre válaszol.
Itt fontos megjegyezni, hogy idén júliusban az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatal átfogó és nyilvános, bárki által megismerhető munkamegosztási megállapodást kötöttek, amelyben számos, Brüsszel által firtatott költségvetési részletkérdést is rendeztek.
Ez a tény a lap szerint még átlátszóbbá és leplezőbbé teszi a legújabb bizottsági kérdések megfogalmazását.
A fentebb is részletezett brüsszeli időhúzás a pedagógusok béremelésétől kezdve sok ezer szükséges helyi fejlesztésig számos fontos, az uniós központ által sem vitatott ügy megoldását akadályozza.
Mindeközben azonban számos magyarországi, civilnek nevezett, valójában politikai szervezet vaskos pénzekhez jut külön brüsszeli csatornákon.
Ezek egyébként nem ritkán olyan politikai erőkhöz (Momentum, Demokratikus Koalíció) kötődnek, amelyek célja bevallottan az, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Így például a napokban indított podcastsorozatot a korábban a Momentumnak és Karácsony Gergelynek egyaránt tanácsokat adó 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel az úgynevezett RevivEU projekt részeként, uniós támogatással gyártotta. Az első adás üzenete az volt, hogy Magyarország valójában nem demokrácia, hanem diktatúra.
Róna mellett Horn Gábor, volt SZDSZ-képviselő Republikon Intézete is komoly forrásokat kap Brüsszelből, csakúgy, mint például a dollármédia legnagyobb szereplői, a Telex, a 24.hu vagy éppen a 444.
