Mint arról az Origo korábban beszámolt, Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője súlyos környezeti pusztításnak nevezte a Nova Kakhovka-i vízerőmű gátjának felrobbantását, és a Telegramon közzétett üzenetében azt is kiemelte:
Oroszország műveletei a gát közelében lévő zaporizzsjai atomerőművet is veszélyeztetik.
Hozzátette: mindent megtesznek a környéken élők biztonságáért. Később az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat szintén azt közölte, hogy a gát lerombolása veszélyt jelent az erőműre nézve, ám kiemelte:
A HELYZETET ELLENŐRZÉS ALATT TARTJÁK, A HŰTŐVÍZTÁROLÓ JELENLEG TELE VAN.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig közleményt adott ki, melyben – a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint – azt tudatta, hogy a létesítmény "nincs közvetlen veszélyben". A kahovkai vízerőművet üzemeltető vállalat azt közölte, hogy a támadás nyomán az erőmű teljesen tönkrement", és nem is lehet helyreállítani.
Az Origo megkeresésére a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője elmondta, hogy a gát felrobbantása energetikai szempontból két fontos következménnyel jár. Egyrészt a Nova Kakhovka-i vízierőmű működése ellehetetlenült. Ez egy 357 megawattos, beépített kapacitású létesítmény, amely a környező településeket látta el villamos energiával. Az erőmű kiesése tehát várhatóan áramkimaradásokhoz vezet majd a régióban. Másrészt az esemény befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű hűtését is, ugyanis a létesítmény hűtővíz-ellátását közvetett módon a kahovkai tárolóból oldották meg.
Hortay Olivér kifejtette, hogy
a robbantás azonnali, közvetlen nukleáris fenyegetettséget nem okoz, mert a létesítmény hűtése nem közvetlenül a Kakhovka-i tárolóból, hanem egy erre a célra kialakított, mesterséges hűtőtóból történik.
A rendelkezésre álló információk alapján a hűtőtóban jelenleg elegendő víz van ahhoz, hogy az eset ne okozzon azonnali veszélyhelyzetet. Mivel azonban a hűtőtavat a kahovai tárolóból látták el, a következő időszakban jelentősen megnő annak a kockázata, hogy az erőművet nem tudják majd kellő mennyiségű vízzel ellátni.
Hortay Olivér arra is emlékeztetett, hogy
a 6000 MW beépített kapacitású létesítmény Európa és Ukrajna legnagyobb atomerőműve.
Azt, hogy az erőmű vízellátása mikor és mekkora problémákkal járhat, még nem lehet pontosan előrejelezni: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelenleg is intenzíven vizsgálja a lehetséges következményeket.
Még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen következményekkel jár az atomerőmű működésére az esemény
– mondta el a szakértő az Origónak. Hortay tehát leszögezte, hogy azonnali nukleáris fenyegetettségről most nincs szó, de a robbantás súlyosan befolyásolja a régió és közvetett módon az egész térség áramellátását. Szerinte ez az eset is jól mutatja, hogy
a háború további eszkalációja egyre súlyosabb, nem várt következményekkel jár, amiket egyedül a mihamarabbi tűzszünettel és békekötéssel lehet megelőzni.