Magyarázkodik a baloldal a guruló dollárok ügyében
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Felbolydult a baloldal, mert egyre több részlet kerül nyilvánosságra az őket ért külföldi befolyásolási ügy kapcsán. Össze-vissza kiabálnak, mert ég a ház. Márki-Zay Péter fel van háborodva, mert a nemzeti erők elzárnák az ellenzék külföldi pénzügyi forrásait, a guruló dollárok ügyének kulcsfigurája, Korányi Dávid azon siránkozik, hogy a média egy része „közellenséget próbál faragni belőle", a Jobbik pedig úgy tesz, mintha köze sem lett volna az egészhez.
A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje régóta büszkén vállalja, hogy a választási győzelmet külföldi támogatás segítségével próbálták megszerezni. Szerinte nincs ebben kivetnivaló, hiszen a magyar törvények betűje csak azt tiltja, hogy pártok külföldi hozzájárulást fogadjanak el, az egyesületeket – mint Márki-Zay Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) – nem érinti a megkötés. Azt ugyanakkor egy Kocsis Máté közösségi oldalán megjelent hangfelvétel is alátámasztja, hogy az MMM külföldi forrásai „Orbán Viktor leváltását", tehát a baloldali pártok fő célkitűzését szolgálták. Friss megszólalásában így fogalmaz a jogszabályok megkerüléséről Hódmezővásárhely polgármestere: „kiskapu nincs, ez egy óriási kapu".
Fontos megjegyezni, hogy a probléma alapvetően nem az, hogy különböző társadalmi szereplők ismertetik politikai véleményüket, és másokat is igyekeznek meggyőzni nézeteik helyességéről. Ez természetes egy demokráciában.
A guruló dollárok ügye azért botrány, mert egy politikai oldalt külföldről finanszíroztak azért, hogy hatalomba segítsék.
Ha az érintett külföldi erők sikerrel járnak volna, most beleszólásuk lenne ország irányításába. Arra, hogy ez a befolyás a baloldal kormányzati pozícióba kerülése esetén is érvényesült volna a magyar emberek kárára, abból következtethetünk, hogy már a kampányban is úgy táncoltak, ahogy a Soroshoz ezer szálon kötődő tanácsadók fütyültek, és azóta sem tesznek mást.
Nyilvánvaló, hogy a botrány érintettjei érzik: bajba kerültek. Az már korábban kiderült, hogy az Action for Democracy tanácsadóiban feszültséget keltett Márki-Zay nyilvános fecsegése. Most viszont eljött az a pont is, ahol már Korányi Dávid, az NGO vezetője is szükségesnek látta, hogy megszólaljon. Szerinte, azért kritizálják
, mert az általa alapított és vezetett szervezet olyan magyar civil szervezeteket merészelt támogatni, amelyek a demokráciáért küzdenek".
Korányi számos Soros György befolyása alatt álló szervezetben játszik szerepet.
Nemrég az is kiderült, hogy személyében egy palagáz-lobbistát „tisztelhetünk", aki 2012-ben a milliárdos spekuláns által támogatott Atlantic Council eurázsiai energiaügyekért felelős igazgatója lett.
E minőségében 2015-ben részt vett egy szenátusi bizottsági meghallgatáson, ahol az amerikai LNG Európába történő szállítása mellett érvelt.
Érdekes, hogy az amerikai cseppfolyós gáznak éppen most nyitnak piacot Brüsszel energiaszankciói.
Hogy minden résztvevő számára forró krumplivá vált a befolyásolási ügy, azt a választási összefogásban részt vevő Jobbik viselkedése is bizonyítja. A nehéz időket élő formáció felvetette ugyanis, hogy a pártok külföldi támogatását tiltó rendelkezéseket ki kéne terjeszteni azon szervezetekre is, amelyek hivatalosan ugyan nem pártok, de „befolyással vannak vagy részt vesznek a választásokon". Mint írják,
a külföldről érkező támogatások vonatkozásában sok esetben nem zárható ki az, hogy cserébe valamilyen ellenszolgáltatást kérnek, vagy egyfajta függőségi viszony alakul ki, esetleg zsarolhatóvá válik az, aki a támogatást elfogadta."
Ők már csak tudják, a külföldi politikai befolyás témakörének nagy szakértői. Amellett, hogy az Action for Democracy dollárjai részint az ő parlamenti mandátumaik formájában hasznosultak, KGBéla egykori pártjáról van szó, melynek jelenlegi elnöke a 2014-es orosz–ukrán konfliktus kitörése után választási megfigyelőként legitimálta a délkelet-ukrajnai szakadár megyékben tartott választásokat.
A Jobbik átlátszó kommunikációs trükkel próbálkozik: fintorogva fordulnak el attól a botránytól, melynek ők maguk is szereplői, pedig Márki-Zay bevallotta, hogy az összefogott pártok tudtak a külföldi forrásról.
Mára egyértelművé vált, hogy pénz, paripa, fegyver: minden külföldről érkezett a baloldal választási felkészülésébe.
Nem csak egyszerű külső finanszírozásról van szó, hanem egy átfogó befolyásolási ügyről.
Márki-Zay Pétertől tudjuk, hogy kampányköltségeik nagy részét a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy nevű NGO-tól kapták. Az amerikai progresszívokhoz közel álló szervezet támogatása kb. 68 százalékát tette ki a választási siker és a hatalom megszerzése reményében felhasznált pénznek.
Ez tehát több mint a duplája annak az összegnek, amit a hat baloldali párt képes volt mozgósítani. Olyan ez, mint amikor valaki házat épít, de a költségeknek csupán a harmadát képes előteremteni, így a további részt más finanszírozza. Ha felépült a ház, az eredeti építtetőnek egy szava sem lehet, ha támogatója bemegy az étkezőbe, és feldobja az asztalra sáros bakancsát.
Úgy tűnik, hogy az amerikai liberális tanácsadók sem szerénykedtek, sőt „stratégiai tanácsadás" keretében komoly tartalmi befolyást gyakoroltak az ellenzékre az ország jövője szempontjából legfontosabb politikai kérdésekben. A háborúval kapcsolatban a baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy nyilatkozott, hogy mivel ő ehhez nem ért, az Action for Democracy szakértői segítségével alakította ki álláspontját:
Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, akivel egyeztettünk ebben a kérdésben, olyan NATO-szakértőt, mint Evelin Farkas, egy magyar származású, amerikai születésű szakértő, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken."
Az eredmény ismert, a baloldal magyar katonákat és fegyvereket küldött volna a konfliktuszónába. A házépítés képénél maradva az amerikai progresszív körök azért szálltak be a projektbe, hogy maguk határozzák meg az alaprajz minden vonását.
A külföldi „segítők" befolyása azonban arra is kiterjedt, hogy milyen színű legyen a díszpárna a kanapén. A legapróbb részletekbe a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Datadaton keresztül szólhattak bele a tengeren túli progresszívek. Márki-Zay Péter mozgalma a cégcsoport bécsi tagszervezetével szerződött a kampány gyakorlati megvalósítása céljából. A bécsi társaságban pedig a szintén amerikai baloldali Higher Ground Labs Fund rendelkezik többségi tulajdonnal.
Ez a homályos pénzügyi hátterű cég - weboldala tanúsága szerint - több mint 50 millió dollárt fektetett technológiai startupokba azzal a céllal, hogy a balliberális erők jelöltjeit támogassák különböző választási megmérettetéseken.
A befolyásolási kísérlet sikeressége teljesen egyértelmű, az említett háborúpártiság mellett a baloldal látványosan kiáll a magyar emberek érdekeivel ellentétes szankciós politika mellett. Lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy a szankciók működnek, holott azok hazai hatása elsősorban az árak erőteljes növekedésében érhető tetten, az energiahordozókat érintő brüsszeli lépések pedig egész kontinensük életét megnehezítik.
A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy az emberek elfogadhatatlannak tartják a külföldi befolyásszerzést. Ebből fakad, hogy a botrány érintettjei össze-vissza magyarázzák a bizonyítványt. Ennek ellenére kétségtelen, hogy ismét megbuktak.
Szerző: Zila János, az Alapjogokért központ elemzője