A barna és a vörös diktatúra is családellenes volt

Budapest, 2020. július 2. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 2-án. MTI/Kovács Tamás

A náci és a kommunista eszmék követői azért tudtak érdekeik mentén kiegyezni egymással, mert ugyanazokat a polgári keresztény értékeket tagadták, vonták kétségbe - mondta Rétvári Bence a Szabadságvédő Alapítvány rendezvényének megnyitóján.

A náci önkényuralmi rendszer és a kommunista diktatúra áldozatai ugyanolyan fájdalmakat szenvedtek el, és mindkét diktatúra családellenes volt - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A XX. századi totalitárius diktatúrák családrombolása címmel rendezett konferencián a Kopp Mária Intézetben. Rétvári Bence szerint

a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének napja (1939. augusztus 23-a) jelképe annak, hogyan tudott kiegyezni Hitler és Sztálin.

A náci és a kommunista eszmék követői azért tudtak érdekeik mentén kiegyezni egymással, mert ugyanazokat a polgári keresztény értékeket tagadták, vonták kétségbe - mondta az államtitkár a Szabadságvédő Alapítvány rendezvényének megnyitóján.

Rétvári Bence: A szélsőséges ideológiák szerint a családot fel kell számolni Forrás: MTI/Kovács Tamás

Családellenes diktatúrák

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a barna és a vörös diktatúra is családellenes volt, mert tudták, az alapvető értékeket a családban lehet megtanulni. A családellenességre példaként említette, hogy arra buzdították a gyerekeket, jelentsék fel szüleiket, ha otthon a rendszert kritizálják. Rétvári Bence szerint "minden szélsőséges ideológia családellenes; a barna is, a vörös is és a szivárványos is", csak az eszközeik mások. Úgy vélte, a szélsőséges ideológiák szerint a családot fel kell számolni és másfajta társadalmi együttélési formát kell létrehozni.

Közölte,

a kormány fontos feladatának tartja a családok, az ahhoz kapcsolódó értékek megóvását, megerősítését; a családtámogatási rendszer ennek az értékválasztásnak a következménye.

A legutóbbi költségvetésben 2309 milliárd forintot biztosítottak a családok támogatására, míg ez az összeg a jelenlegi kormányzás előtti utolsó elfogadott büdzsében csak 960 milliárd volt - ismertette.

Azt mondta, a támogatási rendszert a sokféle élethelyzetre tekintettel alakították rugalmassá. Hozzátette: jelenleg 33 féle támogatási forma létezik, és ezek közül húszat az elmúlt tíz évben vezettek be, egy részüket sarkalatos törvénybe építették. A javuló demográfiai adatokra, a növekvő gyermekszámra utalva úgy fogalmazott: ilyen megfiatalodó hét hónapja generációk óta nem volt Magyarországnak.

Napjainkig tartó hatások

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, a diktatúráknak máig tartó hatásaik vannak, ugyanakkor jó hírnek mondta, hogy a család ereje olyan érték, amely védelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is. Közölte,

a Ratkó-korszaknak, majd az azt követő abortuszliberalizációnak ma is érzékelhetők a negatív hatásai a népesedési helyzet alakulásában.

Szerinte ma Magyarországon nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ne szenvedett volna a fasizmus vagy a kommunizmus bűneitől, ezek között kitelepítéstől, állásvesztéstől, vagy a továbbtanulástól való megfosztástól. A konferenciát az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozat részeként rendezte meg a Szabadságvédő Alapítvány.