Koronavírus: indul a védekezés következő fázisa

MERS virus infection of lungs, conceptual illustration. MERS (Middle East respiratory syndrome) is a viral respiratory illness caused by the MERS-associated coronavirus (MERS-CoV). Formerly known as novel coronavirus, MERS was first identified in Saudi Arabia in 2012. Most people infected with MERS develop severe acute respiratory illness with symptoms of fever, cough, and shortness of breath.

Palkovics László akadémikus, innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére online tudományos konferenciát tartanak ma a járványmatematikai kutatások szerepéről a koronavírus terjedésének fékezését, az egészségügyi védekezésre való eredményes felkészülést szolgáló beavatkozások megalapozásában. Az esemény célja, hogy a tudományos élet szereplői és a közvélemény számára lehetőséget biztosítson a kapcsolódó döntések, intézkedések szakmai háttereként szolgáló elemzések, megközelítések megismerésére.

A konferencia kapcsán dr. Röst Gergely matematikust, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai csoportjának vezetőjét kérdeztük.

Röst Gergely egyetemi docens, 2006 óta foglalkozik a járványok terjedésének modellezésével, dolgozott Torontóban, Arizonában és Oxfordban is. 2011-ben az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását elnyerve megalapította hazánk első matematikai epidemiológiai kutatócsoportját, amely azóta is működik a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében.

A koronavírus kezeléséhez elsősorban orvosokra, ápolókra van szükség, miért lábatlankodik egy matematikus a járvány körül?

Valóban, az orvosok és ápolók vannak a frontvonalban, hozzájuk képest a modellezők itt csupán epizódszereplők. A háttérben folyó matematikai módszereken alapuló elemzések ugyanakkor nagy segítséget adhatnak a járvány elleni küzdelem megtervezésében. Magyarországon még kicsit szokatlan ez, de számos országban rendszeresen támaszkodnak matematikai elemzésekre. A WHO, illetve az amerikai CDC is dolgozik modellező csoportokkal, én magam is sikeresen tudtam együttműködni a múltban kanadai, svéd és japán közegészségügyi szakemberekkel.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy 7500-8000 lélegeztetőgépre lehet szükség az új típusú koronavírus okozta járvány magyarországi csúcspontján biztonsági okokból. Ez egy reális szám az önök számításai szerint?

A londoni Imperial College és a párizsi Sorbonne kutatói még ennél is borúlátóbb számokat közöltek. A lakosság számára vetítve ez a becslés szinte teljesen megegyezik az amerikai akadémia lapjában, a PNAS-ben megjelent előrejelzésekkel, illetve ausztrál számításokkal. Ez a szám a legrosszabb eshetőségre vonatkozik, ha az új koronavírus-járvány teljesen kontrollálatlan módon egyetlen nagy hullámban söpörne végig az országon.

De hiszen alig találunk itthon beteget, sőt még a járvány által leginkább sújtott helyeken, például a hozzánk hasonló méretű Lombardiában sem volt ennyire szükség!

Valóban, Lombardiában mintegy 1400 intenzív ágyra volt szükség a csúcson. Ekkor azonban már hosszú ideje szigorú korlátozások voltak életben, annak köszönhetően álltak meg ezen a szinten. A mi munkánk arról szól, hogy a beérkező egészségügyi adatokból, a magyarok társas érintkezési szokásaiból és a vírus természetéből származó információkat összegyűjtve felvázoljuk a lehetséges forgatókönyveket és az optimális kilábalási tervet. Azért is érdemes tisztában lenni a legrosszabb eshetőséggel, hogy tudjuk, mi az, amit szeretnénk mindenáron elkerülni, mi az ami ellen most küzdünk.

Az önök számításai szerint mikor fog tetőzni a járvány Magyarországon?

Ezt nagyon gyakran megkérdezik tőlem, és érthető módon mindenki erre kíváncsi. Szegediként a tetőzés kifejezést sem szeretem ebben a helyzetben. A Tisza szokott nálunk tetőzni, és akkor már csak passzívan várni kell egy kicsit, amíg levonul az ár, aztán ki lehet ülni újra a rakpartra. Ez a vírus azonban nem ilyen, ha elér egy bizonyos maximumot, az nem jelenti feltétlen azt, hogy onnantól magától elvonul, ezen még sokat kell dolgozni. A járvány jelenlegi lefojtott állapotában nagy a véletlen események szerepe, mint például néhány idősotthoni járvány, illetve a társadalom viselkedésén és a jövőbeni intézkedéseken is múlik, hogyan fog alakulni a járvány dinamikája. Az sem ismert jelenleg, hogy a nyárias idő mennyit fog lassítani a járvány terjedésén.

Ha úgysem tudják előre jelezni a dolgokat, akkor mire jók az önök modelljei?

Arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiismerjük a járványt. A modelleknek ugyanis nemcsak az előrejelzés a szerepe, hanem az, hogy a segítségükkel jövőbeli forgatókönyveket lehet felvázolni, illetve bemutatni, hogy az egyes döntéseknek - mint például a kijárási korlátozások feloldása, az iskolák esetleges újranyitása, maszkhasználat – milyen jövőbeli következményei lehetnek. Ez alapján lehet stratégiákat tervezni, illetve a rossz kimeneteleket elkerülni.

Jónak tartják az eddigi intézkedéseket?

Magyarország a legtöbb országhoz képest nagyon hamar, még a járvány egészen korai szakaszában hozta meg a szükséges intézkedéseket, emiatt nálunk nem emelkedett olyan meredeken a megbetegedések száma, mint azt számos más helyen láttuk. A társadalom nagyon fegyelmezetten viselkedett, ennek köszönhető, hogy az elfojtás stratégiája eddig sikeres volt. Ez azért kiemelten fontos, mert időt nyertünk az egészségügyi rendszernek a felkészülésre, magunknak pedig a járvány kiismerésére és a következő fázis megtervezésére.

Mi a következő fázis? Mire számítsunk hosszabb távon?

A járványt ugyan egyelőre megfékeztük, de ez a bezártság mind a társadalom, mind a gazdaság számára fenntarthatatlan állapot. Európa minden országában az a nagy feladvány, hogy hogyan lehet ebből a helyzetből kijönni. Ha csupán annyit teszünk, hogy enyhítünk az intézkedéseken, akkor a járvány terjedése újra felgyorsulhat. Folyamatosan követjük a német, osztrák példákat és tanulmányozzuk a kilábalási stratégiájukat. A védekezésnek ebben az új fázisában összetett tervre lesz szükség: valamilyen mértékben fent kell tartani a távolságtartást, de emellett szükség lehet a szélesebb körű maszkviselésre, újra a németek példájára utalva egy felfuttatott tesztelési kapacitásra, kontaktuskutatásra akár a digitális technológiák használatával. A fertőzöttek minél nagyobb hányadát tudjuk időben azonosítani, annál hatékonyabban tudjuk a fertőzési láncokat megszakítani. Nem szabad hagyni, hogy a vírus utat törjön magának. Ha ezeket az eszközöket sikerül összehangoltan és hatékonyan használni, akkor van esély arra, hogy az élet visszaálljon egy viszonylag normális mederbe, miközben a lehető legkevesebb veszteséggel átvészeljük ezt az időszakot.

Kik és mióta dolgoznak ezen a kilábalási terven?

Négy hete kezdtük a munkát, a projekt alapvetően három lábon áll: az epidemiológusokból álló munkacsoportot Dr. Oroszi Beatrix, az egészségügyi ellátórendszer adatelemző munkacsoportot pedig Dr. Szócska Miklós vezeti. Emellett vannak a matematikai modellezőink, akik főleg az én tanítványaim, illetve fiatal munkatársaim. Kapcsolatban állunk Jakab Ferenc professzor virológusokból álló csoportjával is. De van egy nagyon jó csapatunk arra is, hogy úgynevezett mikroszimulációkat végezzenek Magyarországra, ilyen eszközzel rendelkezik például Ausztria is, ami az ő kilábalási stratégiájukat segíti. Egy másik csapatunk, amiben hálózatkutatók és szociológusok is dolgoznak, a társadalmi kapcsolatok alakulását elemzi, ezek is meghatározzák, hogyan fog lefutni a járvány. Ennek egy része az online kérdőívünk, amit eddig 350 000-szer töltöttek ki, és ezúton is biztatnék mindenkit, hogy töltsék ezt ki a http://covid.sed.hu oldalon, ezzel is segítve a járvány elleni erőfeszítéseket.