Internetadó: meg kellett békíteni a demonstrálókat

második tüntetés az internetadó ellen

Nem mérték föl a kormányzaton belül, hogy milyen hatást válthat ki az internetadó bevezetése, ezért okozott nagy meglepetést a múlt hét keddi tüntetés mérete. Egyes kormánypárti képviselők szerint mindenképpen békésen rendezni kellett a kialakult helyzetet, míg mások úgy vélekedtek, hogy nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a tüntetéseknek.

Nagy meglepetést okozott a kormánypártokon belül az internetadó tervezett bevezetése. Az Origo által megkérdezett fideszes parlamenti képviselők és háttéremberek szerint az egész jogszabályjavaslat nem volt végiggondolva. A kormányzati döntésekre rálátó forrásunk szerint ebben az esetben nem működött az úgynevezett „vészjelző”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes döntés során megpróbálják felmérni, milyen negatív hatások lehetnek. Ha a negatív elemek vannak túlsúlyban, akkor általában újra nekifutnak az adott javaslatnak.

Sok kormánypárti képviselő meglepődött, mekkora ellenállást váltott ki az internetadó Fotó: Bielik István - Origo

Kontroll nélkül ment

Ez a folyamat a netadó esetében nem működött, és így a törvényjavaslat mindenféle kontroll nélkül átcsúszott. Emellett arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a kormányban sem érezték azt, hogy az internetes adóból ekkora fölzúdulás alakul ki. Forrásunk szerint talán abban bíztak, hogy az egész ügyet el lehet kendőzni azzal, hogy csupán a távközlési adó kiterjesztéséről van szó.

Valóban aggasztónak találták a kormánypárton belül, hogy a múlt heti tüntetések révén olyan rétegek is megjelentek az utcákon, akik korábban nem voltak politikailag aktívak, főleg igaz ez a fiatalokra.

A megkérdezett képviselők szerint elsőként pacifikálni kellett ezt a helyzetet, amire a miniszterelnök pénteki bejelentése alkalmas volt, de attól még nagyon messze vannak, hogy ezek az emberek a kormány potenciális hívévé váljanak. Orbán Viktor bejelentésében szerepet játszhatott az is, hogy belső felmérések szerint fideszes szavazók is elutasították a netadót.

Nagyon sokan tüntettek az internetadó tervezett bevezetése ellen Fotó: Bielik István - Origo

Messze van még a 2018-as választás

Más kormánypárti képviselők szerint egyáltalán nem volt olyan kritikus a helyzet, mint amilyennek a média láttatni szerette volna. Egyrészt az utcára vonulók száma messze elmaradt például a Bokros Lajosra voksolók számától (213 550 szavazat). Másrészt az utcán lévőket nem kell egyből potenciális MSZP- vagy DK-szavazónak tekinteni, a következő havi közvélemény-kutatásokban sem várható az említett pártok előretörése.

Az internetadó és az általa kiváltott kommunikációs hibákat és a tüntetéseket egyes fideszes képviselők szerint azért sem kell túldimenzionálni, mivel a következő országgyűlési választások időpontja még nagyon messze van. Addig még nagyon sok minden történhet, elég csak visszagondolni a Schmitt Pál lemondása körüli ügyekre vagy a hallgatók tüntetésére az előző ciklusból. Az előbb említett két ügyből sem tudott kialakulni egy olyan összefogás és közhangulat, ami elég lett volna a Fidesz-kormány leváltására.

Egyelőre nem lesz internetadó Fotó: Bielik István - Origo

Több tízezren tüntettek

Az internetadó ötletét október 21-én dobta be a kormány, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a 2015-ös adóterveket. A felháborodás hatalmas volt, mivel minden egyes gigabájt adatforgalom után 150 forint adót kellett volna fizetni. Az első tüntetést október 26-án vasárnap tartották a fővárosban. A József Nádor téren összegyűlt tömeg a Hősök terére vonult, ahol a rendezvényt követően páran megrongálták a Fidesz székházát.

Ez után a kormánypártok bejelentették, hogy módosítják az eredeti javaslatukat, és magánszemélyek esetében 700, a vállalkozásoknál pedig 5000 forintban maximalizálták az adót. A felháborodás nem csitult, és október 28-án már 40-50 ezren vonultak az utcára a tervezet ellen. Akkor nem történt rendbontás, és a szervezők ígéretet tettek arra, hogy addig folytatják a tiltakozást, amíg teljesen vissza nem vonják az adót. Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én jelentette be, hogy az internetadót a jelenlegi formájában nem vezetik be, januárban pedig nemzeti konzultációt tartanak róla.