Titokzatos hely, az Aranyvölgy mentheti meg Észak-Korea diktátorát

North Korea - April 30, 2019: Countryside. Gold mining on the river Taedong. Workers wash a gold sand by hands use wooden trays

A Koreai-félsziget északi államáról a többségnek az atomfegyverek, a rakétakísérletek, az éhezés, a háborús fenyegetettség, és az ország nemzetközi fontosságát hangsúlyozni igyekvő, elnyomó rezsimet fenntartó Kim-család jut az eszébe. A latorállam ugyanakkor világviszonylatban is jelentős ásványkincs-tartalékkal rendelkezik, melyek között ott van az arany is. Amerikaiak üzemeltette aranybányától az aranycsempészeten át, a napjainkban bányákba küldött és végül ott meghalt mezőgazdasági munkásokig tart az észak-koreai arany története.

Észak-Korea rendkívül szerencsés geológiai adottságokkal rendelkezik: hegyei elképesztően értékes ritkaföldfém-készletet, valamint szenet, vasércet, magnezitet, aranyat, cinket, rézércet, mészkövet, grafitot, volfrámot, és még több tucatnyi egyéb ásványi anyagot rejtenek.

Dél-koreai szakértők szerint a latorállam ásványkincs tartalékának értéke megközelítheti a felfoghatatlan nagyságú tízezer milliárd dollárt.

Ritkaföldfém-készlete Kína után a második legnagyobb az egész világon. Lelőhelye a fővárostól 150 kilométerre található, értéke pedig becslések szerint akár több ezer milliárd dollárt is érhet. Ezt az Origo az alábbi cikkében mutatta be részletesen:

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy Észak-Korea jövőbeni felemelkedésének egyik kulcsát sokan az értékes nyersanyagok kitermelésében, azaz a bányaipar új szintre emelésében látják. Az Észak-Korea és az USA közötti feszült viszonyt ismerve különös színezetet kap a kérdésben az a körülmény, hogy a bányászat fontosságára és jövedelmezőségére épp a legnagyobb külső ellenségnek kikiáltott amerikaiak hívták fel a figyelmet - igaz, még a két koreai állam létrejötte előtt.

Korea aranya

Kezdetben az aranybányászat Észak-Koreában amerikaiak működtette ipar volt. Az amerikai tulajdonban lévő és működtetett, aranykutatással foglalkozó Oriental Consolidated Mining Company (OCMC) 1895 és 1939 között Phenjan közelében, Unsanban üzemeltetett egy bányát, amely a maga nemében a legjövedelmezőbb vállalkozás lett Ázsiában. Ennek közvetlen közelében egy egész amerikai város is felépült a bányászati tevékenység kiszolgálására – mérnökök és vezető tisztviselők ezrei éltek itt a családjukkal.

Az OCMC egyik épületéről készült fevétel, 1910 és 1930 köztt:

1939 augusztusában egy japán cég vásárolta meg a bányát - Japán 1910-ben annektálta Koreát -, méghozzá állítólag nagyon kedvezményes áron.

Az aranybányászat, vagyis inkább aranymosás, a Koreai-félsziget 1945-ös felosztása óta főleg az 1948-ban kikiálltott Észak-Koreát Kínától elválasztó Jalu folyón zajlik,

ahol katonák felügyelik a búvárok minden mozdulatát. A disszidensek szerint egyébként egy külön titkos kormányzati szerv, a „39-es iroda" is részt vesz ebben a tevékenységben napjainkban is. Ennek hivatalnokai felelősek az arany exportálásáért, és a luxuscikkek beszerzéséért (akár tilosban járva is, ha másképp nem megy) a Kim család számára.

Észak-Korea a becslések szerint 2.000 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami a hatodik legnagyobb a világon.

Lassan egy évtizede azonban Észak-Korea már nem kereskedhet hivatalosan az ásványkincsekkel, és így az arannyal sem a világpiacon. Ennek hátterében az ország erőteljes fegyverkezése és fenyegető fellépése áll, illetve az ennek következtében kivetett nemzetközi szankciók. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már 2016-ban határozott arról, hogy

Észak-Korea nem exportálhat szenet, vasat, vasércet, titánércet, vanádiumércet, ritkaföldfém-ásványokat, és aranyat sem.

A hivatalos és engedélyezett aranyexportja tehát leállt az országnak. Andrej Lankov észak-koreai szakértő azonban rámutatott arra, hogy nagy illegális aranypiac jött létre Szinidzsuban, a Kínával határos legnagyobb városban.

A hjeszani bánya - a város az egyik legészakibb település az országban, közel a kínai határhoz Forrás: Imaginechina via AFP/Bai shi - Imaginechina/Bai Shi

Aranycsempészet a határon

Az aranybányászat és aranykereskedelem továbbra is létezik Észak-Koreában, csak illegális keretek között. Az is előfordul, hogy a határmenti településeken élők közül egyesek a saját szakállukra próbálnak ügyeskedni az arannyal ügyeskedni.

Az ilyen esetek viszont szigorú retorziókban végződnek, Phenjan ugyanis nem tűri az önálló akciókat,

ahogy az Origo az alábbi cikkében bemutatta a Hjeszan városában történtek kapcsán. Ott magas rangú helyi tisztviselők, tartományi katonai káderek, sőt a helyi rendfenntartó erők vezetői is érintettek voltak a kínai határon átnyúló aranycsempészetben, melynek során összesen több mint 150 kilogramm arany jutott át Kínába. A rezsim végül vesztegzár alá vonta a várost különleges katonai alakulatok bevetésével az elszámoltatás idejére.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!