275 millió elektromos járműhöz elegendő réz van az apacs indiánok szent földjén

Nehéz helyzetbe került a világ egyik legnagyobb bányacégének számító Rio Tinto az Egyesült Államokban. A vállalat ugyanis az apacsok szent földjén termelne ki hatalmas mennyiségű réztartalékot, miközben a projektet számos kritika éri.

A Rio Tinto bányaóriás az USA délnyugati részén található Sonora-sivatagban valósítana meg egy bányászati projektet. Ennek keretében a világ egyik legfontosabbjának számító ipari fémből, a rézből termelnének ki jelentékeny mennyiséget, melyből jócskán akad a területen. Hatalmas, mintegy 18 millió tonnás rézkészletről van szó, amely akár 275 millió darab elektromos meghajtású jármű gyártására is elég lenne – írja a Bloomberg.

Ipari terület lenne a szertartások otthonából

A kitermelés azonban komoly viták kereszttüzébe került, ugyanis

a rézlelőhelyek feletti földterület nagy részét az apacs törzs szentnek tartja.

Az ősi indián törzs tagjai ezt a földet használják a napfelkelte-szertartásukhoz, melynek során fiatal nők énekkel és tánccal ünneplik a felnőtté válásukat.

Az elmúlt 14 évben azonban a Rio Tinto folyamatosan alagutakat ásott a terület alatt, hogy létrehozza a Resolution nevű bányáját.

A jelenlegi amerikai kormányzat erősen támogatja is a bányaprojektet, mivel Washington igyekszik biztosítani a kellő nyersanyagkészletet az elektromos járművek, elsősorban az autók gyártásához.

Az apacsok szent földjén bányászna a Rio Tinto Forrás: zeesstof /Wikipedia.com

A kormányzati és jogszabályi támogatás azonban nem minden esetben oldja meg a problémát. Ezek a bányaprojektek ugyanis sok esetben ökológiailag és kulturálisan érzékeny területeken találhatók.

A Rio Tinto esetében a cég múltja sem segíti az ügyet.

A vállalat néhány évvel ezelőtt, Ausztráliában, felrobbantott egy 46 ezer évesre becsült műemlékhelyet, hogy bővíthesse a vasércbányáját.

Az ügy akkor nagy port kavart fel, a vállalat vezetői belebuktak a műveletbe.

A rézre ugyanakkor nagy szükség van a világgazdaságban, kitermelését tekintve pedig a piac egésze néhány országtól, elsősorban Chilétől függ. Az apacsok földje kapcsán kialakult vitához érdekes adalék, hogy nemrég egy szintén jelentős bányaipari vállalatot, az Anglo American nevű társaság került a kritikák keresztüzébe Chilében, az Atacama-sivatagban végzett rézkiteremlése miatt. A céget hasonló vádak érték, mit a Rio Tintót az USA-ban, vagyis azok, hogy tevékenységével jelentős környezeti károkat okozott, figyelmen kívül hagyta a terület kulturális jelentőségét amit a helyiek életében betölt, és nem hozta létre az ígért munkahelyeket sem.

Egyre több rézre lesz szükség

A várakozások szerint a globális rézkínálat viszonylag szűkös lesz a következő néhány hónapban, ahogy számos kitermelő bejelentette, az év hátralévő részében alacsonyabb termelési célokat tűzött ki – írja a Capital.com.

A következő években ugyanakkor a rézkereslet valószínűleg messze meghaladja majd a kínálatot.

A fémet az elektromos autók gyártása mellett például a napelemekben is használják, melyek iránt szintén hatalmas a globális kereslet.

A piaci elemzők tehát úgy számolnak, hogy közép- és hosszú távon a réz ára valószínűleg emelkedni fog. Így pedig egyre fontosabb kérdés lesz, hogy a bányacégek hozzáférnek-e az érzékeny területeken található készletekhez.

A Rio Tinto Sonora-sivatagot érintő bányászati projektjének sorsát egyelőre nem lehet megjósolni. Az bitzonyos, hogy a mindenkori washingtoni adminisztráció egyik legfontosabb törekvése az, hogy függetlenítse magát a kínai és orosz ipari fémektől, ezért jelentős támogatásokat nyújt a hazai réz, nikkel, lítium, és esetlegesen a kobaltot célzó kutatási és kitermelési munkálatokra. Ugyanakkor az őslakos indiánok jelenlegi képviselői számára számos rendelkezés elsőbbséget biztosít területükön, és szövetségi szintű szabályozással védik kulturális identitásuk, szokásaik, közösségi szerveződéseik megőrzésére irányuló törekvéseiket is.