Az indiai kormány igyekszik ellenőrzést gyakorolni a hazai árak fölött, ezért a vezetés szeptember 9-től megtiltotta a hántolt rizs exportját, több rizsfajtára pedig 20 százalékos exportadót vetett ki.
A Nomura elemzői megvizsgálták a döntés hatásait, és arra jutottak, hogy a lépés Ázsiára gyakorolt hatásai egyenetlenek lesznek.
India a globális rizsszállítmányok mintegy 40 százalékát adja, és több mint 150 országba exportál. A kivitel mértéke 2021-ben elérte a 21,5 millió tonnát.
Ez több volt, mint a következő négy legnagyobb exportáló ország - Thaiföld, Vietnám, Pakisztán, Egyesült Államok - teljes kivitele.
A szeptember elején közzétett adatok szerint azonban az éves alapú termelés 5,6 százalékkal csökkent Indiában, elsősorban az átlag alatti csapadékmennyiség miatt – írja a CNBC a Nomura elemzése alapján.
India számára a július és az augusztus a két meghatározó hónap az esőzések szempontjából, mivel ilyenkor dől el, hogy a termelők mennyi rizst vetnek.
Az idei egyenlőtlen monszunesőzések pedig ezekben a hónapokban visszafogták a termelést
– mondta Sonal Varma, a Nomura vezető közgazdásza. Bár augusztus végén már emelkedett a csapadékmennyiség, az olyan meghatározó rizstermelő régiók, mint például Nyugat-Bengál a szokásosnál 30-40 százalékkal kevesebb csapadékot kaptak.
Az év elején India már visszafogta a búza- és cukorexportot, hogy megfékezze a helyi árak emelkedését. Nemrég pedig a kormány közölte, hogy a június és október közti monszunszezonban a rizstermelés 10-12 millió tonnával csökkenhet, vagyis a terméshozamok akár 7,7 százalékkal is visszaeshetnek a megelőző évhez képest.
A Nomura elemzői hangsúlyozták, hogy az indiai rizsexport-tilalmat az egész világpiac megérezheti, de elsősorban azok az országok érintettek, melyek közvetlenül Indiától vásárolnak.
Éppen ezért a leginkább veszélyeztetett ország a Fülöp-szigetek, amely a rizsszükségleteinek több mint 20 százalékát Indiából importálja.
Hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhet Indonézia, ahol a rizs az átlagos élelmiszerkosár 15 százalékát teszi ki, és az ország a szükségleteinek 2,1 százalékát importálja.
Az élelmiszerkosár fontosságára Szingapúr példája világíthat rá, ahol az összes rizst importálják, és ennek tavaly több mint 28 százaléka Indiából származott. Szingapúr azonban sokkal kevésbé kerülhet nehéz helyzetbe, mivel az átlagos fogyasztói kosárban a rizs aránya meglehetősen alacsony.
A Nomura szerint az indiai tilalom két nagy nyertese Thaiföld és Vietnám lehet a régióban.
Mivel ez a két ország a világ második és harmadik legnagyobb exportőre, így feltehetőleg ez a két gazdaság biztosítja majd legnagyobb arányban az alternatív rizsforrásokat is. 2021-ben Vietnám teljes rizstermelése mintegy 44 millió tonna volt, az export értéke pedig meghaladta a 3,13 milliárd dollárt. Thaiföld tavaly 21,4 millió rizst termelt.
A Nomura elemzői azt várják, hogy az indiai döntés hatására a rizsexport világpiaci ára emelkedni fog, és ennek Thaiföld és Vietnám lehet a két nagy haszonélvezője.