Így oszlik meg most a világ országainak adósságállománya

A koronavírus-járvány időszakában számos ország nyúlt a hitelfelvétel lehetőségéhez, hogy enyhítse a gazdasági károkat. Ez az adósságállományokat is megnövelte a világban, azonban több olyan állam volt, amely már a járvány előtt is elképesztő GDP-arányos államadóssággal rendelkezett. Egy kutatás megnézte, hogy oszlik meg a világ adósságállománya.

Az elmúlt években a világ országainak növekedett az eladósodottsága, hiszen különböző állami kiadásokkal tudják ellensúlyozni a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait.

Ennek eredményeként pedig fél évszázada nem látott magasságba emelkedett az államok globális adósságállománya.

A Visual Capitalist most megnézte (a Világgazdasági Fórum és a Nemzetközi Valutaalap 2021 októberi adatai alapján), hogy miként oszlik meg az államok GDP-arányos adóssága a világban. A GDP-arányos adósság egy ország gazdasági kibocsátásához viszonyítja a teljes államadósságot. Így tehát minél magasabb egy arányszám, annál nehezebb az adott államnak visszafizetnie a hiteleit. (Van néhány ország, például Venezuela vagy Afganisztán, mely nem közölt hivatalos adatot 2021-re, illetve van néhány olyan is, például Észak-Korea, amely nem jelent a Valutaalap fele.)

A globális listát magasan három olyan ország vezeti, melyek GDP-arányos adóssága 200 százalék fölött van.

Japán az éllovas 257 százalékkal, a második Szudán 210 százalékkal, míg a harmadik Görögország 207 százalékkal.

Japán vezető helye nem meglepetés. 2010-ben az ázsiai szigetország lett az első olyan állam, melynek GDP-arányos adóssága elérte a 200 százalékos szintet. Japán helyzete azért különösen érdekes, mert az állam adósságállományának jelentős része belföldi kézben van. Csak a központi bankja 45 százalékot tartott az államadósság egészéből, 2020 végén.

Japánban a GDP-arányos államadósság már a 300 százalékot közelíti Forrás: 123RF

A fenntartható adósságállományról bár sok vita folyik a közgazdászok körében, a Világbank adatai azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek hosszú ideig 77 százalék fölötti rátával működtek, általában gazdasági lassulást tapasztaltak. Vagyis a historikus számok alapján aggodalomra adhat okot a globális államadósságok növekedési üteme.

Mindeközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint

2020 végén a globális adósságállomány 226 ezer milliárd dollárra emelkedett, ami a legnagyobb egyéves növekedés volt a második világháború óta.

A kormányok hitelfelvétele kicsit több mint a felét adta az összesen 28 ezer milliárd dolláros növekedésnek, amivel a globális GDP-arányos államadóssági ráta rekordot döntött, elérve a 99 százalékos szintet.

A Valutaalap emellett korábban figyelmeztetett, ahogy a központi bankok világszerte kamatokat emelnek, számos országban egyre nehezebben lesz fenntartható a magas adósságállomány. Ez pedig végső soron komoly nyomást helyezhet nemcsak a súlyosan eladósodott kormányokra, de a vállalatokra és a lakosságra is.