Az 51-es körzetről ismert, de most egy virág és az elektromos autók tehetik még híresebbé

A demag hydraulic loader fills a big Cat truck at a gold mine in Nevada. (Photo by Adrian Greeman/Construction Photography/Avalon/Getty Images)

Bár sokak számára az USA Nevada állama elsősorban a Las Vegas-i kaszinók vagy a legendás, sok összeesküvés-elméletben központi szerepet kapó 51-es körzet miatt ismert, a térség a bányaszektorban is hatalmas jelentőséggel bír. Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint Nevada az egész világon a legvonzóbb terület a bányaipari szereplők számára. Mindeközben viszont éppen Nevadában merült föl nemrég egy súlyos probléma. Egy ritka virág pusztulása világított rá a kérdésre: valóban teljesen zöld a zöldenergia?

Az amerikai Nevada állam lett a világ legvonzóbb térsége a bányaszektorban, ezzel maga mögé utasítva Ausztrália nyugati részét, amely tavaly az élre futott be – írja a Mining.com a Fraser Institute felmérése alapján.

A kutatás két index kombinált eredményéből állt össze. Az egyik mutató a geológiai szempontokat méri, a másik pedig a szabályozói és üzleti környezetet.

Változó toplista

A második helyre egyébként szintén egy amerikai állam, Arizona futott be, amelynek komolyan növekszik a jelentősége, tekintve, hogy 2019-ben még csak a kilencedik helyet foglalta el a listán. A kanadai Saskatchewan tartomány fontossága szintén jelentősen megnőtt. Most a harmadik helyen végzett, míg a legutóbbi felmérés szerint még csak a 11. volt.

Nevada nemcsak Las Vegas, hanem a bányái miatt is népszerű Forrás: AFP/John Gurzinski

Közben

a tavalyi éllovas Nyugat-Ausztrália most csak a negyedik helyre ért be, míg Alaszka a negyedik helyről az ötödikre csúszott vissza.

A top 10-be olyan területek fértek még be, mint Quebec, Dél-Ausztrália, Új-Fundland és Labrador, valamint Finnország. Ha viszont csak a szabályozói környezetet nézzük, akkor a lista élén Ausztrália áll, melyet Kanada követ. Ezek mind fontos térségek a világ ellátásában a különféle, ipari célú nyersanyagokkal,

melyek megtalálhatók napjaink elektromos autóiban, elektronikai eszközeikben, az űriparban, az orvostechnológiai megoldásokban,

vagy épp aranytömbök formájában a jegybankok ultrabiztonságos trezorjaiban.

De mi jelentheti a problémát Nevadában, ha a felmérés szerint a terület a világ jelenleg legfontosabb térsége a bányaiparban?

Virágok és bányák

A nevadai bányászat népszerűségét és üzleti sikereit olyan tényezők is visszafoghatják, amelyekre elsőre kevesen gondolnának. Például a virágok. Tavaly szeptemberben ugyanis országos figyelmet kapott a hír, hogy

hirtelen, előre nem látható módon a világon sehol máshol nem található virágok kezdtek pusztulni Nevada északi részén

– írja a Reuters.

A környezetvédelmi szervezetek gyorsan rá is mutattak a tényre, hogy a területen az ausztrál Ioneer nevű bányacég készül lítiumot bányászni, épp a virágok élőhelye alatt.

A lítium az elektromos autók akkumulátoraihoz használt egyik legfontosabb nyersanyag.

Egyre fontosabb kérdés, hogy mennyire fenntartható a zöldenergiához szükséges bányászat Forrás: The Mining Report

A szervezetek szerint a Tiehm hajdina (Eriogonum tiehmii) nevű, rendkívül ritka növényt az érintett területen egyszerűen „kiásták és elpusztították". Ráadásul a virág általában is súlyos gondokat okozhat az Ioneer számára, mivel az amerikai hatóságok hamarosan felvehetik a növényt a veszélyeztetett fajok listájára, ami korlátozhatja a bányaprojektet.

A vállalat tagadta, hogy bármilyen károkat okoztak volna a virágokban, de az jól látszik, hogy a bánya sorsa heves vitákat gerjesztett.

Mindez pedig egy általános problémát is felvet. Miként egy elemző a Reutersnek mondta: „Nincs zöld energia bányászat nélkül. Egyszerűen ez a valóság."

Zöldenergiával a környezet ellen?

A másik oldalon viszont úgy érvelnek, hogy a megújuló energia vagy az elektromos autók nem „zöldek", ha azokhoz le kell rombolni fontos élőhelyeket és környezeti pusztítást kell végezni. A probléma a világ más területein is fennáll. Chilében például előfordul, hogy teljes bányászati projekteket rendelnek alá a csincsilláknak.

Bár az Ioneer tudósokat alkalmaz, hogy új területre telepítsék át az érintett virágokat, kérdéses, mekkora lesz az akció sikere, egyáltalán, teljesíthető-e.

Mindemellett viszont általában is felmerült a kérdés, hogy mennyire fenntartható az elektromos autókhoz szükséges bányászati tevékenység,

különösen, hogy az Egyesült Államokban hatalmas felfutás előtt áll az iparág.

A fémek iránti kereslet ugyanis általában is szárnyal, köszönhetően annak, hogy olyan nagy autógyártók tervezik jelentősen növelni az elektromos autók előállítását, mint a Tesla, a BMW vagy a General Motors. A Tesláról például épp nemrég derült ki, hogy elképesztően nagy bányaigénye lenne, ha meg akarja valósítani terveit az évi 20 millió legyártott járműről.

Át kell gondolni az elektromos autók közvetett környezetterhelését? Forrás: Imaginechina/Gao yuwen - Imaginechina/Gao Yuwen

Közben az USA legnagyobb hazai autópiacának számító Kalifornia azt tervezi, hogy 2035-ig teljesen betiltja a fosszilis tüzelőanyagokkal működő motorokat, szövetségi kormányzati források szerint pedig a teljes hivatali autóflotta (nagyjából 640.000 gépjármű) elektromosra cserélés előtt áll.

Ez a terv pedig önmagában 12-szeresére növelné az amerikai lítiumkitermelést 2030-ra, de a hazai réz-, nikkel-, valamint kobaltkibocsátás is jelentősen megnőne az USA-ban.

Következésképpen a közeljövő egyik égető kérdése lesz, hogy

a zöldenergia mennyire lesz képes valóban zöld maradni,

illetve hogy a szükséges bányaipari tevékenységek mekkora áldozatokat követelnek majd. Akár az USA területén legyenek a legígéretesebb bányaterületek, akár a világ más pontjain.