Ezért nincsenek óriási napelemes erőművek a Szaharában

--FILE--Solar panels are displayed at a photovoltaic power station in Zhangjiakou city, north China's Hebei province, 11 October 2018. China's power generation rose 7.4 percent in the first nine months of 2018, with electricity from nuclear and wind power facilities expanding at a fast pace in September. The growth in the first three quarters was 0.3 percentage points lower than the first eight months, the National Development and Reform Commission said Wednesday (24 October 2018). In September, electricity from hydropower plants rose 4.1 percent. Nuclear and wind power production surged 12.8 percent and 13.5 percent, respectively. Power consumption in the first nine months rose 8.9 percent, 2 percentage points faster than the same period of last year, but slightly slower than 9 percent for the first eight months of this year. The slowdown in power production and consumption came amid slightly slower economic growth. China's economy expanded 6.7 percent in the first three quarters, down from 6.8 percent in the first half but staying above the government's annual target of around 6.5 percent.

Hatalmas mennyiségű energia termelődne, élhetőbb lenne a sivatag éghajlata, mégsem telepítik be napelemekkel a Földön található sivatagokat.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még

a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Feltehető a kérdés, hogy miért nem telepítenek napelemes erőműveket a hatalmas, napsütötte területre?

A világ legnagyobb napelemparkja Kaliforniában található. Forrás: AFP/NurPhoto/Paul Harris

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt készítettek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérés kapcsán. Mint abból kiderült,

ha a napfarm mérete elérné a sivatag teljes területének 20 százalékát, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának.

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Napelempark Kínában Forrás: AFP/Imaginechina/Zhao Xiaojun

A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20 százalékának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 Celsius fokkal emelné a sivatag hőmérsékletét, 50 százalék esetén pedig 2,5 fokkal. Melegednének maguk a napelemek is, ez a jelenség pedig jelentősen rontana hatékonyságukon.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 Celsius fokoss növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken - írja összefoglalójában a Magyar Mezőgazdaság.