A magyar kerékpárutak hálózata 2030-ra 15 ezer kilométeresre növekszik

Bringával lehet tekeregni a két ország között - illusztráció

Egyre sűrűbben szövi be az országot a kerékpárutak hálózata, építésükre és fejlesztésükre az elmúlt hat évben kétszázmilliárd forintot költöttek hazai és uniós forrásokból.

Kétszázmilliárd forint hazai forrásból és uniós támogatásból megvalósuló fejlesztéssel nő belátható időn belül

6 ezer kilométerre a magyarországi önálló kerékpárutak hossza.

Összességében máris 9 ezer kilométernyi a kerékpározásra ajánlott út, miután a 2010-ben új alapokra helyezett fejlesztési stratégia a hálózatépítésre fókuszál, Ausztriához és Szlovéniához hasonlóan túraútvonallá fűzve a kínálatot.

A kerékpározható hálózat 2030-ra 15 ezer kilométeresre terebélyesedik a célkitűzés szerint.

Illusztráció Forrás: Shutterstock / Készítette: Jacob Lund

A fejlesztés – mint Petényi Mirkó, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak elmondta – nem minden esetben önálló kerékpárút építését jelenti, hanem esetenként a helyi viszonyoknak megfelelően a kis forgalmú útvonalak kiszélesítésével kerékpározható szakaszok létrehozását is.

A rendelkezésre álló úthálózat csaknem fele önálló kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárú

t. Ilyenekből egyre több van. A múlt héten adták át a Tépe és Berettyóújfalu közötti kerékpárút 8,3 kilométeres szakaszát, amely nettó 945 millió forintból épült meg, és lehetővé tette, hogy immár Debrecentől Nagyváradig lehessen biciklizni. Ugyancsak a múlt héten avatták fel az Eger–Egerszalók–Hőforrás közötti, turisztikai jelentőségű 5 kilométeres kerékpárutat, amely bruttó 432 millió forintba került. Bezárult a Tisza-tavi kerékpárút is a Poroszló és Tiszafüred közötti távval, és négy kerékpároshíddal egészült ki az észak–déli Eurovelo 11-es útvonalhoz csatlakozó út, csaknem 3,3 milliárd forintból.