Ezek az országok most az olajpiac legnagyobb szereplői

A worker of the Petroleum company of Venezuela watches a fellow worker on the climbing tower, 22 September 2000, in Maracaibo, Venezuela. (FILM) AFP PHOTO/ Juan BARRETO Un trabajador de la empresa Petroleo de Venezuela obseva a un companero en una torre escaladora, el 22 de setiembre de 2000, en la ciudad de Maracaibo, Venezuela. La Federacion de Trabajadores Petroleros (Fedepetrol) convoco ayer, con exito una huelga indefinida del sector, que fue acatada por entre el 90 y 95% de los trabajadores, segun aseguro Carlos Ortega, presidente de Fedepetrol. (FILM) AFP PHOTO /Juan BARRETO / AFP PHOTO / JUAN BARRETO

Az Egyesült Államok tartósan a világ legnagyobb olajfogyasztója, és az új számítások szerint már a kitermelésben is globális éllovasnak számított 2019-ben. Mindeközben a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező Venezuela továbbra is szenved attól, hogy nem képes gazdaságosan kitermelni a nyersanyagot.

Az olaj a globális energiapiac legfontosabb nyersanyaga. A világ teljes energiafogyasztásának egyharmada olajból származik, és

a Föld országai 2019-ben napi 98,3 millió hordó olajat fogyasztottak, ami rekord magas szintnek számított. Ez egyébként napi 1 millió hordóval haladta meg a 2018-as szintet, és az egymást követő tizedik évben jelentett új csúcsot

– írja a Mining.com elemzése.

Az elmúlt 35 évben a világ olajfogyasztása 39 millió hordóval bővült, ami évesítve 1,1 millió hordós növekedésnek felelt meg. A tavalyi növekedés egyébként éppen hogy elmaradt a hosszú távú átlagtól.

Globális szakadék

A legnagyobb olajfogyasztók listáját továbbra is az Egyesült Államok vezeti, de az elmúlt években Kína produkálta a legnagyobb fogyasztásnövekedést. Általánosságban viszont az látszik, hogy

míg a fejlett gazdaságokban folyamatosan csökkent az olajfogyasztás, addig a fejlődő országokban lendületes növekedés tapasztalható.

Egyetlen jelentős kivétel van: Németország. Miközben az OECD országokban az olajfogyasztás 0,6 százalékkal, Európában pedig 0,3 százalékkal csökkent, Németországban 0,9 százalékkal emelkedett.

A fejlődő országokban jelentősen nő az olajfogyasztás Forrás: AFP/Rodger Bosch

A legnagyobb százalékos fogyasztásnövekedést Irán produkálta, 10 százalékkal, miközben az ország a világ 11. legnagyobb olajfelhasználója. Egyébként Irán az egyetlen olyan állam, ahol kétszámjegyű növekedést mértek.

Ezzel szemben a kétszámjegyű csökkenés már sokkal gyakoribb. Izland olajkereslete például 12,7 százalékkal, Venezueláé 11,6 százalékkal, míg Pakisztáné például 10,5 százalékkal zsugorodott.

Új számítás, új világelső

A BP legutóbbi olajpiaci elemzése azonban rámutatott, egyáltalán nem mindegy, pontosan milyen statisztikai számítások alapján mérjük az olajkitermelést. Korábban ugyanis a BP jelentései a földgáz-kondenzátumokat (NGL) is az olajpiaci kategóriába sorolta, azonban idén korrigálták a módszertant, és egyszerűsítették az olajpiaci képet – ami egyébként megfelel a Nemzetközi Energiaügynökség eljárásának.

Ez pedig az amerikai kitermelési számokra például igen jelentős hatással van. A korábbi elszámolás alapján 2018-ban az USA kibocsátása napi 15,3 millió hordó volt, míg az új módszertan szerint mindössze 11 millió hordó.

Mindazonáltal az új olajkitermelési kategóriában az USA tavalyi kibocsátása világelső lett

– először ebben az évszázadban.

Az USA olajfogyasztásban és kitermelésben is éllovas Forrás: AFP/Cultura Creative/Cultura/Monty Rakusen

Ez azt jelenti, hogy az USA kitermelése tavaly napi 1,2 millió hordóval bővült, lenyomva ezzel a korábbi listavezető Oroszországot. A legnagyobb három szereplő (USA, Oroszország, Szaúd-Arábia) ezzel együtt a világ teljes olajkitermelésének 40,5 százalékát adják. Az OPEC országai összesen 38,2 százalékért felelnek.

Mindemellett az OPEC országaiban található a világ teljes ismert olajkészleteinek 70 százaléka. Az egyes országok közül továbbra is Venezuela rendelkezik a legnagyobb készlettel (304 millió hordó), míg a második Szaúd-Arábia (298 millió hordó).

Venezuela azonban hosszú évek óta igen sajátos helyzetben van, mivel az országban nem tudják gazdaságosan kitermelni a nyersanyagot, aminek köszönhetően már évtizedes távlatban csökken a kibocsátás.

Az elmúlt 13 évből 11-ben zsugorodott a kibocsátás, és az elmúlt öt év során töretlen volt a csökkenés. A tavalyi év azonban mérföldkő volt, mert az újabb 39,5 százalékos kitermelés-csökkenés hatására az éves kitermelés napi 839 ezer hordóra csökkent, amivel először ment le a kibocsátás az 1 millió hordós határ alá.