Sokba került Szaúd-Arábiának a tavaszi olajár-háború

A picture taken on May 10, 2016 shows over Shaybah, the base for Saudi Aramco's Natural Gas Liquids plant and oil production in the surrounding Shaybah field in Saudi Arabia's remote Empty quarter desert close to the United Arab Emirates, on May 10, 2016. Despite collapsed global oil prices, production is expanding at Shaybah, as it is in other units of the company at the centre of the kingdom's Vision 2030 drive for diversification away from oil. The Saudi government plans to sell less than five percent of the company in what officials say will be the world's largest-ever share offering, while transforming Saudi Aramco into "a global industrial conglomerate". By 2020 the company says it will have tripled its gas processing capacity from levels at the turn of the century. / AFP PHOTO / IAN TIMBERLAKE

Hiába ugrott rekordszintre az exportált olaj mennyisége, a világ egyik legjelentősebb kitermelő állama, Szaúd-Arábia, így is rengeteg pénzt veszített egyetlen hónap alatt, a tavasz közepén történelmi mélypontra zuhanó olajárakkal - írja az Oilprice.

Megérezte az olajkirályság a tavasszal kirobbant olajár-háborút. Mint emlékezetes, márciusban a legnagyobb kitermelő országokat tömörítő OPEC és a szintén fontos olajexportálónak számító Oroszország - a várakozásoktól eltérően - nem jutott megállapodásra a kitermelési kvótákról. Ez pedig azért lett volna fontos, mert a járvány drámai mértékben szorította le a kőolaj keresletét. Ehelyett azonban Oroszország és Szaúd-Arábia árháborúba kezdtek, vagyis termelésüket megtartva, sőt, növelve, egyre alacsonyabbra nyomták lefele az olaj piaci árait, egészen a határidős jegyzések áprilisban tapasztalt negatív szintjéig.

Most kiderült, hogy mindez az arab olajállamnak legalább 12 milliárd dollárjába került, csak egyetlen hónap alatt.

Ennyivel maradt el ugyanis az idei áprilisi olajexport bevétele a tavaly áprilisi szinttől, ami 65 százalékos csökkenésnek felel meg. A szaúdi statisztikai adatokból az is kiderül, hogy az olajexport értékcsökkenése a királyság egész exportteljesítményét magával rántotta.

A szaúdi olaj- és gázipari óriás, az Aramco egyik telephelye Forrás: AFP/Ian Timberlake

További árulkodó adat, hogy míg tavaly áprilisban az olajexport 77 százalékot tett ki a teljes exportteljesítményen belül, addig idén áprilisban még 65 százalékot sem ért el. Idén márciushoz mérve a csökkenés közel 24 százalékos volt a kivitelben.

Mindez azért figyelemre méltó, mert Rijád tartotta ígéretét az OPEC-megállapodás kudarca után, és elárasztotta olcsó olajjal a piacokat.

Áprilisban volt olyan nap, amikor - formailag - 10,23 millió hordót küldött exportra, ami rekord, még a márciusi 7,3 millió napi hordóhoz képest is.

Az OPEC meghatározó kitermelőjének mindezek ellenére is 22 százalékkal maradt el a bevétele az olajexportból az év első negyedévében. A Brent típusú olaj árának 60 százalékos zuhanása miatt csak 40 milliárd dollár folyt be abból.

Az orosz-szaúdi olajár-háborút indulásakor az egész olajipar stabilitására veszélyesnek tartották az elemzők, különösen azért, mert tavasszal mindkét fél azt vetítette előre, akár éveken át is képesek alacsonyan tartani az olaj árát a nagy volumenű kitermeléssel, pénzügyi tartalékaik révén.

Később azonban a feleknek sikerült megállapodásra jutniuk,

és már áprilisban arról döntöttek, az olajkirályság 8,5 millió napi hordó körüli szintre áll vissza termelésével, május-július időszakban, és kevesebb szállítmányt küld vásárlóinak, például az USA-ba vagy Ázsiába. Áprilisban egyébként Kína volt a szaúdi olaj legnagyobb vásárlója, ide 1,9 milliárd dolllár értékben szállítottak olajat.