Így változhat meg a mozizás a járvány után

Star Wars: Skywalker kora
Vágólapra másolva!
A koronavírus-járvány olyan horderejű változásokat indíthat el a filmiparban, melyre évtizedek óta nem volt példa. Nem pusztán arról van szó, hogy megváltozhatnak a nézőtéren elvárt viselkedésminták, vagy kevesebb nézőt engedhetnek be az üzemeltetők egy-egy vetítésre. A járvány hatása ennél sokkal mélyebb lehet, és átalakulásokat hozhat a most uralkodó filmgyártási és filmforgalmazási koncepcióknál is. Noha a változások kifutása pontosan még ezen a területen sem ismert, néhány, látható tendencia jó irányjelző lehet arra, hogyan alakulhat át a mozik világa.
Vágólapra másolva!

A nagy költségvetés előfeltétele lehet a nagy vászonnak

Könnyen lehet, hogy a kis és közepes büdzsével készülő stúdiófilmek lassan búcsút inthetnek a nagyvászonnak, hívja fel a figyelmet Növekedés.hu összeállítása. A mozik jövője körül már a koronavírus járvány előtt is sok volt a kérdőjel. Hiába jöttek egymás után a kasszasikerek, tavaly Észak-Amerikában a nyár végéig 6,3 százalékkal kevesebb forgalmat termeltek a jegypénztárak, mint az előző év azonos időszakában.

A visszaesés már évek óta tart, függetlenül attól, hogy minden évben akadnak kiemelkedő pénzügyi eredményt hozó filmek. Az egyik filmipari szakértő, David A. Gross szerint a visszaesés Hollywood kreatív válságának köszönhető.

Magyarázata szerint a probléma egyik oka, hogy a nagyvásznat elárasztották a folytatások és a remake-ek.

Márpedig ha ezek nem tudnak eredetiek és érdekesek lenni, akkor hamar elveszthetik a közönségüket.

Kader Loth színésznő érkezik a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválra, idén február végén, a koronavírus-világjárvány idején Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

Bár a jövőt nehéz megjósolni, jelenleg a következő forgatókönyv kifejezetten valószínű: a nagy filmgyártók a járvány után az alkotásaik egy részét – főleg a kis és közepes költségvetésű darabokat – nem fogják moziba küldeni, helyette ezeket csak a videotárakban teszik közzé. Ám a filmszínházakban a szerényebb büdzséjű filmek iránti érdeklődés egyébként is visszaesett már a járvány előtt is. Ezt a trendet a mostani válság csak felerősítheti, ami egy sajátos "ördögi kör" kialakulásához vezethet:

a nagy vásznakra csak az igazán nagy költségvetésű darabok jutnak el, amelyek többsége viszont nem elsősorban a kreativitás, hanem pusztán csak a filmipar terméke.

Így a járvány után a mozizás mellett döntő néző még inkább csak a nagykiállítású darabokkal fog találkozni, ha a kisköltségvetésű, nem feltétlen tömegfilmes alkotásokra is kíváncsi, muszáj lesz a streaming világa felé mozdulnia - ami viszont újra a mozik forgalmára üthet vissza.

A legújabb James Bond-film bemutatóját is el kellett halasztani

A moziknak tehát megmaradnak a nagy látványfilmek. Az aktuális képregényfilm, az új Avatar, a Harry Potter soron következő spin-offja vagy a legújabb Star Wars minden bizonnyal továbbra is a nagyvásznon fog debütálni. Viszont a streaminges megjelenésre valószínűleg kevesebbet kell majd várni a jövőben, és könnyen előfordulhat, hogy az egyébként a vírus ellenére a mozit választó nézők egy része is kivárja, amíg otthona kényelmében nézheti meg az őt érdeklő alkotást.

Illusztráció Forrás: Getty Images/2014 Getty Images/Pascal Le Segretain

Többfrontos háború a filmek jövőjéről

Nem a mostani, a koronavírus-járvány miatt kialakult sajátos helyzet lenne az első, hogy a mozik elesnek néhány produkciótól. Régen, amikor még nem volt elterjedt a televízió, a rajzfilmsorozatok és a híradók is a mozikban futottak. De a TV-készülékek megjelenése és elterjedése után ezeket már nem volt értelme nagyvászonra küldeni. Hasonló történhet a jövőben a hollywoodi stúdióknál készülő kisebb filmekkel is.

A streaming szolgáltatók és a mozis filmgyártás közötti feszültség persze már egy ideje jelen van a szórakoztatás és a média világában.

Ez pedig nem is pusztán pénzügyi, hanem kreatív, ha úgy tetszik, művészi feszültséget is jelent.

A vezető streaming szolgáltató Netflix és Hollywood többfrontos háborúját az Origo a közelmúltban ebben az összeállításában mutatta be. Erre a már egy ideje fennálló helyzetre a koronavírus nem erősített rá, hiszen a mozik általában véve mindenütt bezártak a járvány miatt. Hanem határozottan eltolta a mérleg nyelvét a streaming irányába: a moziba járó közönség most otthonában nézi a filmeket és a sorozatokat.

A videotárak, a Netflix, az Amazon Prime vagy az HBO GO, egyértelműen a járvány nyertesei.

Térnyerésük már a vírus előtt jelentős volt, hiszen egyetlen szolgáltató havi előfizetési díjért összehasonlíthatatlanul több tartalmat kínál, mint amennyibe a mozik jegyárai kerülnek. Például Los Angelesben a járvány előtt volt, hogy 18 dollárt is ki kellett fizetni egy belépőért, vagyis többet, mint egy havi előfizetést a Netflixnél.

Most, hogy a járvány annyi más ágazat mellett a moziipar tartóoszlopait is megrengette, adja magát a kérdés: hogyan tovább?

Milyen eszközei lesznek a nagy költségvetésű filmekre fókuszáló filmszínházaknak a nézők visszacsábítására a mozikba, úgy, hogy az online videotárakban mind hamarabb jelennek meg a mozis tartalmak? A járvány miatt például a Disney a tervezettnél hamarabb tette elérhetővé a legutolsó Star Wars-mozifilmet saját csatornáján, és döntése minden bizonnyal nem egyedi. Mindehhez hozzáadódik az a körülmény, hogy a kínálattól függetlenül, a vírustól való félelem, sokakat visszatarthat a mozik látogatástól.

A járvány miatt korábban érkezett az online platformra a tavalyi év egyik kiemelt mozifilmje, a Star Wars: Skywalker kora Forrás: Fórum Hungary

Mindent visz majd a streaming?

Egyre valószínűbb, hogy ha idén ki is nyithatnak majd a filmszínházak, az emberek jelentős része jó darabig nem mer majd bemerészkedni a vetítőtermekbe. Kínában, ahogy az Origo megírta, a vírus az utazás mellett a mozikat küldte először padlóra. Ráadásul pont Kína példáján látszik, ha felmerül, hogy a vírus újra erőre kaphat, akkor a mozikat az elsők között kényszerítik újbóli zárásra. A stúdiók most nehéz helyzetben vannak:

dönteniük kell, hogy mit érdemes halasztani és melyek azok a produkciók, amelyeket viszont inkább idő előtt bemutatnak az egyik streaming csatornán.

A moziláncok egyelőre csak fogcsikorgatva követik ezeket a fejleményeket. A helyzet ugyanakkor annyira feszültté vált, hogy most a járvány alatt olyasmi történt, ami korábban elképzelhetetlen lett volna: a nagy nyilvánosság előtt egymásnak esett az egyik hollywoodi stúdió és a világ legnagyobb mozilánca. Vitájuk középpontjában pedig egy konkrét film áll.

A gyufát a Universal azzal húzta ki, hogy az egyik produkciójuk, a Trollok a világ körül (Trolls World Tour) premierjét eltörölték, azaz lényegében visszavonták a mozis forgalmazásból.

Jelenet a Trollok a világ körül című filmből Forrás: Universal Pictures

Majd a filmet elérhetővé tették az interneten. Mindez talán önmagában nem is lett volna akkora baj, hiszen hasonló lépésre a Disney is elszánta magát az Artemis Fowl-lal, a Warner pedig a Scoob!-bal.

Csakhogy a gyerekeknek készült Universal-film óriási siker lett az online világban, majdnem 100 millió dollárt termelt.

Az AMC mozihálózat a számokat látva érthető módon igen csak megijedt. Igazán viszont akkor kaptak szívükhöz, amikor a NBCUniversal vezére, Jeff Shell arra utalt, hogy

a jövőben a filmjeik egy része azonnal meg fog jelenni a videotárakban.

Hogy az érdekeit megvédje, az AMC ultimátumot adott, és bejelentették, hogy többé nem hajlandóak egyetlen Universal-filmet se leadni a termeikben, erről itt írt az Origo. Mindezt azonban, az indulatos nyilatkozat utáni jelekből ítélve, nem kell túl komolyan venni. Legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy az AMC a jövőben hajlandó lesz tárgyalóasztalhoz ülni a Universallal. A kemény hangot csak azért ütötték meg, mert félnek attól, hogy a stúdió példáját többen is követni akarják.

A helyzetet bonyolítja, hogy a moziknak a jövőben valószínűleg egyre rosszabb lesz a tárgyalási pozíciója a stúdiókkal szemben.

Ugyanis Amerikában a filmszínházak száma a járvány előtt is csökkent. A mostani krízis miatt pedig újabb bezárásokra lehet számítani. Eddig az üzleti modell egyébként úgy nézett ki, hogy a premier után általában 90 napig az adott filmet nem lehetett máshol bemutatni, csakis mozikban. A stúdiók viszont valószínűleg le akarják majd faragni ezt a számot, és streamingre előbb ki akarják adni a filmeket.

Valóban temetni kell a nagy moziláncokat?

Miközben egyes vélekedések szerint a koronavírus-járvány annyira felerősíti a filmpiac már megindult átrendeződését, hogy az akár végzetes megrázkódtatást is okozhat a mozis világnak, vannak olyan filmpiaci jelzések, amelyek azt mutatják, korai lenne temetni a filmszínházakat. A Netflix már hosszú ideje keresi a lehetőséget arra, hogy egyes filmjeit indíthassa a jelentős nemzetközi versenyeken is, ezek egy részénél ugyanakkor feltétel, hogy az alkotás kapjon meghatározott paraméterek szerinti mozis forgalmazást. Így a Netflix egy ideje komoly üzleti érdeklődőként van jelen a filmszínházak piacán. Legutóbb pedig az Amazon háza tájáról szivárgott ki, hogy egyenesen a világ legnagyobb multiplex-láncára, az AMC-re vetett szemet, erről itt írt az Origo. Ezek alapján viszont még indokolatlan lenne a mozik világának leáldozását látni a helyzetben.

Egyelőre a láncok igyekeznek határozottan fellépni: a második legnagyobb szereplő a Cineworld is jelezte, hogy az AMC-hez hasonlóan ők is bojkottba fognak, ha az egyik stúdió idő nap előtt streamingre küldi a mozifilmjeit. Kérdés, mit tesznek ezek a társaságok, ha az összes stúdió hasonló lépésre szánja el magát?

Hőskori világ térhet vissza

A mozik, vetítőtermek kapcsán, a járvány miatti korlátozások enyhítésével, éppúgy megindultak a találgatások, mint a kereskedelmi repülés esetében. Hogyan lehet majd újra moziba menni? Hány ülést kell hogy kihagyjanak a nézők egymás között? Érdemes-e az akár többméteres távolságok ellenére is összezárva lenni két órára másokkal egy sötét teremben egy filmélményért?

Megnyugtató válaszok egyelőre ezekre a kérdésekre sincsenek, ám amíg azok megszületnek, könnyen lehet, visszatér a mozis szórakozás egy régi-új formája, az autós mozizás. Emellett ugyanis számos komoly érv szól, és a Bloomberg friss riportjában arról számol be, az USA-ban máris érzékelhető egy kisebb fajta felfutása ennek a szegmensnek.

Autós mozi - illusztráció Forrás: Shutterstock

Az autós mozik az 1950-es, 1960-as években voltak nagyon népszerűek, olcsó szórakozást kínálva egész családoknak, melyeknek nem személyre, hanem autóra kellett a jegyet megváltaniuk. Akkor mintegy 4000 autósmozi működött az országban.

Alkonyukat az 1970-es, 1980-as években megjelenő, légkondicionált, folyamatos vetítésre megépített multiplexek hozták el.

Ezek viszont már legalább elszenvedtek néhány komoly válságot, először az 1980-as években, a videómagnók térhódításával, majd a 2010-es évek elején, amikor a stúdiók végérvényesen átálltak digitális technológiára, a moziknak pedig óriási költségekkel kellett új vetítőberendezéseket beszerezniük. Nem minden filmszínház bírta kigazdálkodni a váltást, majd jött a streaming, aztán a koronavírus.

Ez pedig elhozta a most működő mintegy 300 amerikai autósmozi csendes forradalmát, melyeket teljesen új fogyasztók fedeztek fel maguknak.

A szabadtéri filmszínházak az elsők között nyithatnak újra még New York államban is, sőt, a Bloomberg arról ír, az idei Emlékezet napjának hétvégéjére kifejezetten autós mozis vetítésekkel készülnek egy-egy helyszínen.

Autós mozi Törökországban a koronavírus-járvány idején Forrás: AFP/Anadolu Agency/Behcet Alkan

Hiszen most, hogy a járvány újradefiniálja a szociális távolság fogalmát, a nagy parkolóhelyekre kocsikat fogadó létesítmények lehetnek ennek nyertesei - a helyszínek egyébként a vetítéseken kívül más rendezvények lebonyolításának otthonaivá is válnak most. Például egy másik beszámolóból kiderül, hogy az autós mozik kiváló koncerthelyszínek is lehetnek a járvány utáni időszakban addig, amíg tartani kell a vírustól.

- nyilatkozta egy autósmozi-üzemeltető. Mások pedig elmondták: óriási érdeklődéssel fogadja a közönség még a korábbi filmek vetítését is. Egyértelműen van igény az autós mozikra, ahol az üzemeltetők egyébként a korábbinál szellőssebben jelölik ki a parkolóhelyet az autók számára.

Újraindul a filmgyártás, terveznek a mozik

Bár végleges válaszok nincsenek a mozik világának járvány utáni jövőjéről, a jó hír az, hogy úgy tűnik, a filmszakma egésze lassan magára talál a járvány után.

Kínában fertőtlenítik egy multiplex egyik termét az újranyitás előtt Forrás: AFP/Str

Lassan, de egyre nagyobb számban indulnak újra a forgatások, a részletekről az Origo itt számolt be. A kreatívipar szereplői is persze arra készülnek, a következő hónapok ugyan nem lesznek könnyűek, de átvészelhetők.

Többen a 2007-2008-as nagy írósztrájkhoz hasonlítják a helyzetet, amikor a forgatókönyvírók többsége 100 napig nem szállított új tartalmakat, ami hátráltatta a már futó projektek, főként sorozatok forgatását. Ez persze maga után vonta az utómunkálatok kitolódását is, sokan most is erre számítanak: a félbehagyott produkciók forgatása, befejezése a járvány után néhány hónappal eltolhatja az új megbízások teljesítésének idejét.

Úgy tűnik tehát, tartalom, ha némi késéssel is, de lesz. A mozikat üzemeltetők pedig megkezdték a felkészülést a lehetséges újranyitásra, vizsgálva annak lehetőségét, hogyan lehet nagyobb térközökkel, ritkább vetítési időpontokkal, és - természetesen - a digitális fizetési megoldások kiterjesztésével eleget tenni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, akár a dolgozók alapvető egészségügyi felkészítésével is. Az Indiai Multiplex Szövetség például máris közzétette saját, pontokba szedett útmutatóját a mozik működtetésére a vírus utáni-melletti újranyitásra.

Egy indiai férfi sétál el Új-Delhi egyik multiplexe előtt a koronavírus-járvány idején Forrás: AFP/Prakash Singh

Azt persze nem lehet tudni, mikor áll helyre a mozik világa pénzügyileg: a Statista összesítése szerint március közepére

a filmipar globális bevételei 7 milliárd dollárral csökkentek, ami május végére 10 milliárd dollárt ér majd el.

A visszarendeződéshez bizonyosan sok idő kell majd.

Ugyanakkor azt is látni, néhány filmprodukció premierjének halasztása ésszerű döntés volt a stúdiók részéről. Az új James Bond-filmre például 245 millió dollárt költött a gyártó, a premier elmaradása márciusban 50 millió dollár kiesést jelentett. Ha viszont a járvány ellenére műsorra tűzik a filmet, úgy az elmaradt bevételek már 300 millió dollárnál járnának. Így viszont még marad esélye annak, hogy a most őszre tervezett bemutatóval, többet termeljen az esetlegesen újranyíló mozik kasszáinál:

Statistic: Az új James Bond-film ('No Time to Die') beecsült bevételkiesése a járvány miatt, a gyártási költséggel összehasonlítva: a 2020 márciusi bevételkiesés, valamint annak becslése, mekkora bevétel maradt volna el, ha mégis mozikba kerül (millió dollár) | Statista
Find more statistics at Statista

Azt persze, hogy milyen új, vagy részben új modellek válnak véglegessé a filmgyártás és a filmforgalmazás világában az újraindítás után, még nem lehet előre látni.

Ugyanakkor a Carnegie Mellon University, illetve más, az akadémiai színtérhez tartozó elemzők szerint a stúdióknak a Covid-19 járvány jó lehetőséget jelentene arra, hogy átgondolják a streaminghez való viszonyukat, és megerősítsék saját, ilyen jellegű kezdeményezéseiket.

A megszólaló professzorok ezzel nem azt ajánlják, hogy a stúdiók végérvényesen fordítsanak hátat a moziknak.

Sokkal inkább egy új, közösen kialakított működési modell létrehozását, melyben mind a gyártók, mind a mozis, mind az online forgalmazók megtalálhatják számításukat a járvány után.