Ha áll a légi közlekedés, hogyan lehet több ezer gép mégis a levegőben?

A római Fiumicino repülőtér T1-es terminálján készült felvétel 2020. március 13-án.

A polgári légi közlekedés a koronavírus-világjárvány egyik legnagyobb vesztese. A menetrend szerinti légijáratok jelentős részét április-május végéig törölték az európai, észak-amerikai és ázsiai, illetve az afrikai légi forgalomból. Ennek ellenére több ezer repülőgép szeli most is naponta az eget. Mi erre a magyarázat?

Repülőgépek tízezrei maradtak a földön, légitársaságok egész flottáikat voltak kényetelenek leállítani a járvány miatt. Európában a repülőterek kifutópályái, az USA-ban pedig a sivatagi tárolók telnek meg kényszerpihenőre küldött gépekkel. A szektor leállásának részleteiről ebben a cikkében írt az Origo:

Hova kerül a sok repülőgép, ami a koronavírus miatt maradt a földön?

Törölt járatok, működésüket teljesen leállító kereskedelmi légitársaságok, szellempalotákká váló kiürült repülőterek: a koronavírus-járvány első nagy vesztese a polgári légi közlekedés szektora volt. A gépek földön tartásával azonban még nem ért véget a légi fuvarozók kálváriája: meg kell oldaniuk gépeik elhelyezését is. Hova kerülnek a repülők a várhatóan hetekig-hónapokig tartó leállás idejére?

Az elmúlt hetekben számos kimutatás és elemzés készült arról, mekkora az azonnali illetve az éves viszonylatban várható visszaesés a légi közlekedés szektorában, mind pénzügyi értelemben, mind az utasforgalom, vagy a foglalásra kínált ülőhelyek számát tekintve. A Statista például nemrég arról tett közzé egy grafikont, mekkora volt a napi utasforgalom csökkenés Európa repülőterein március 22-ig bezárólag, szűk 1 hónapos időtartamot vizsgálva, éves összehasonlításban:

Find more statistics at Statista

Mégis, naponta több ezer repülőgép emelkedik a levegőbe a világon annak ellenére, hogy a légi közlekedés mindenütt komoly korlátozások alá került.

Ha például a Flightradar24 statisztikájára pillantunk, akkor azt látjuk, hogy a korlátozások ellenére, rengeteg járat illetve repülőgép közlekedik, még ha a tendencia egyértelműen a csökkenés irányába is mutat. Április 5-én például a rendszerük 26.769 repülést regisztrált a kereskedelmi járatokra (egy gép naponta több repülést is teljesíthet), amelyek közé definíció szerint az utasszállító járatokat, a teherszállítókat, egyes charter gépeket valamint néhány üzleti jet-et számítottak bele (tehát nem a teljes globális légiforgalmat):

Forrás: Flightradar24

Ezek az adatok egybevágnak az OAG adataival, mely szerint a március 30-ával kezdődő héten, a menetrend szerinti légijáratok száma több mint 47 százalékkal csökkent globálisan az előző év azonos időszakához viszonyítva (az OAG heti bontásban vizsgálja a járatok és a foglalásra kínált ülőhelyek számát).

A Statista ezzel fedésben, a globális légicégek járattörlései miatti forgalomcsökkenést, a járatok heti indulásainak gyakoriságát, annak visszaesését mutatja be néhány jelentős légi közlekedéssel bíró országra lebontva, éves összehasoníltásban:

Find more statistics at Statista

A csökkenés tehát jelentős, de mégis elhamarkodottnak tűnik a kijelentés a légi közlekedés teljes leállásáról. Mi lehet az oka a nagyszámú, továbbra is közlekedő járatnak, ha a világ légiflottájának közel fele a földön van és a forgalmi adatok csak részben magyarázhatók a légi teherforgalom növekedésével?

Korábban üresen is elindított járatok, szellemgépek lepték el az eget azért, hogy a légitársaságok ne veszítsék el értékes repülőtéri résidejüket. Az Origo a jelenségről ebben a cikkében számolt be. Ugyanakkor a vonatkozó szabályozáson az EU enyhített, így a társaságok már nincsenek rákényszerülve arra, hogy üres gépmadarakat reptessenek.

A Guardian szerint a most is napi több ezer megtett légiútnak a belföldi forgalom a magyarázata. Ez ugyanis csak jóval kisebb mértékű visszaesést szenvedett el a nagyobb országokban, mint a nemzetközi. Az OAG adatai alapján készült kimutatásuk megmutatja, hogy a belföldi légi közlekedés csökkenése március 30-ig jóval kisebb mértékű volt néhány nagyobb, komoly forgalommal rendelkező országban, mint a nemzetközi járatok számának csökkenése éves összehasonlításban. Néhány adat arról:

• Az USA-ban - a világ legnagyobb légiforgalmi piacán a március 30-i héten a nemzetközi járatok száma 72 százalékkal, míg a belföldieké csak 18 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban (az országban egyébként várhatóan április elején lép életbe átfogó tiltás a belföldi légi közlekedésre).
• A briteknél a nemzetközi járatok száma 81 százalékkal, a belföldieké "csak" 60 százalékkal csökkent.
• Kínában március végén a nemzetközi légi forgalom még mindig szinte teljesen a nullán volt a tavalyi adatokhoz képest, ugyanakkor a belföldi forgalomban a járatok száma csak mintegy 40 százalékkal volt kevesebb mint tavaly.
• Ahol az adatok szerint mind a belföldi, mind a nemzetközi légi közlekedés szinte teljesen leállt, az Németország: nagyjából azonos ütemben és mértékben csökkent szinte teljesen nullára a közlekedő járatok száma.

A helyzet valójában az, hogy bár az utazási, és különösen a repülési korlátozásokról rendkívül sokat lehet hallani, csak néhány ország az, amely totális tiltást vezetett be a területen, legalábbis március végéig.

Az egyik ilyen például India, ahol az országos leállás keretében az egyébként jelentős belföldi légi forgalmat is leállították.

Illusztráció Forrás: AFP/Andreas Solaro

A belföldi légi járatok fontosságát emeli ki egy másik iparági elemző, a Cirium is. Ők Kína példáján mutatják be, milyen óriási jelentősége van a belföldi légiforgalomnak a légi közlekedés szektorában. Kínában például a 2020. január 1-től április 5-ig tartó időszakban (az időszak kezdete kb. három héttel előzi meg a vuhani zárlat bevezetését), 290.025 nemzetközi légijárattal számoltak. Ebből végül 116.861 indult el, a vizsgált időszakban tehát a járatok mintegy 60 százalékát kellett földön tartani.

Ezzel szemben belföldön a vizsgált időszakban 1.226.490 belföldi járattal számoltak, melyből 623.267 el is indult. Változások csak a járatok 49 százalékát érintették, az abszolút szám pedig jóval kevesebb, mint a nemzetközi forgalom esetében. A március végi kedvező járványügyi adatok kapcsán pedig Kína fokozatosan elkezdte oldani a lezárásokat, gyáraival együtt újraindítani a közlekedést is.