Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Átrendezte a leginkább eladósodott országok listáját a járvány: 2018-ban is Japán állt annak az élén, ahogy 2020-ban is, ám az idei lista első felében több új országnév is felbukkan. A Valutalap és a Statista adatai alapján, mutatjuk, mely országok központi kormányzatainak van a legnagyobb adósságterhe most, az idei évre becsülhető GDP arányában.
A lista elején most is Japán áll, melynek központi adósságállománya több mint kétszerese az ország idénre várt GDP-jének. Mögötte második helyen a számos krízistől sújtott, bizonytalan állapotú Szudán, igaz, az itt közölt adat valójában becslés az országra nézve. Az IMF 33,6 milliárd dollárra várja névleges értékén az afrikai ország idei GDP-jét.
Görögország megelőzi Olaszországot és Portugáliát is a legnagyobb adóssággal bíró - európai - országok listáján.
A lista negyedik helyén most Libanon áll. Az ország fővárosát letaroló, pusztító kettős robbanás egy legyengült gazdaságú, szegénységtől sújtott, csődbe ment országot ért. A fővárosban, Bejrútban, az elmúlt napokban komoly incidensektől sem mentes tüntetések zajlottak a politikai elit ellen, melyet a lakosok jelentős része felelőssé tesz a katasztrófáért. A libanoni kormány bejelentette lemondását, ám ez önmagában minden bizonnyal nem oldja meg az elmélyülő gazdasági és politikai válságot.
A listán ugyanakkor nem szerepel az élbolyban az USA, mely szintén jelentős, GDP-jét meghaladó, vagy akörül mozgó központi kormányzati adósságot görget, és ahol összesen eddig több mint 2 ezer milliárd dollárról döntöttek a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására. Ez egyúttal viszont rég nem látott magasságba is emeli a költségvetési hiányt idén.
Az országok központi adósságállományainak mértéke persze önmagában még nem árulkodik mindenről. Egy viszonylag nagy arányú államadósság kezelése könnyebb egy fejlett gazdasággal bíró, megbízható és kiemelkedően fontos világgazdasági szereplő, mint például az USA vagy Japán számára. Más országoknak viszont már kisebb mértékű adósság kezelése is gondot okozhat.
Valamint ott van Libanon, ahol az országnak egészen biztosan jelentős összegeket kell áldoznia a helyreállítási munkálatokra és a társadalmi hatások mérséklésére, valamint olyan közvetlen feladatokra, mint a lakosság élelmezése.
Mindez várhatóan tovább növeli az ország adósságát.
Érdekesség, hogy a listán harmadik helyen nem feltétlenül Görögország, hanem Venezuela áll, 182,45 százalékos, kalkulált adósságállományával. Venezuela esetében azonban annyira megbízhatatlan minden makrogazdasági adat - az ország egyébként évek óta csak elvétve, vagy leginkább sehogy nem tesz közzé ilyeneket -, hogy minden mutató az országgal kapcsolatban pusztán bizonytalan becslés. Így a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított adósság is.
