India előbb-utóbb belefullad saját technológiai forradalmába

Vágólapra másolva!

India fővárosától csak egy rövid autóútra található Gurgáon, amely az elmúlt időszakban az ország egyik legfontosabb techközpontjává nőtte ki magát. A gyors infrastrukturális bővülés és a lakosság rohamos beáramlása viszont nemcsak Gurgáonban jelent komoly gondot, hanem az India déli részén található Bengaluruban (Bengalore) is. A szakértők szerint ráadásul a következő években még gyorsabb ütemben nő majd a két város, emiatt pedig nemcsak az úthálózat válik túlterhelté, de a szmog és az ivóvíz hiánya is jelentős problémát jelenthet majd.

Origo

Vágólapra másolva!

India technológia fejlődés szmog vízhiány

Gurgáon és Bengaluru az elmúlt két évtizedben India techközpontjaivá nőtték ki magukat, és több millió munkavállalót vonzottak be, akik elsősorban a magas fizetések miatt özönlöttek a városokba. Olyan globálisan elismert multinacionális cégek vannak jelen, mint a Google, az Amazon, a Microsoft, de a legnagyobb indiai startupok közül is jó néhány nyitott irodát a techközpontokban.

A gyors növekedés viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy ökológiai vészhelyzetet eredményez, és ráadásul nem is a távoli jövőben, hanem a szakértők szerint akár már néhány éven belül.

India rohamos fejlődése miatt az 1,3 milliárd lakosból egyre többen akarnak kitörni a szegénységből, a technológiai robbanásnak köszönhetően pedig évről évre egyre többeknek sikerül feljutni a középosztályba. Ez viszont azt jelenti, hogy még több gyárat, irodát és lakóházat kell építeni, és mindezekkel együtt folyamatosan nő a személyautók száma is.

Gurgáon Forrás: AFP/NurPhoto/Nasir Kachroo

Ugyan az ország próbál elmozdulni a környezettudatosság irányába, amit az is jól mutat, hogy 2030-ig 40 százalékra akarják növelni a megújuló energiák használatát. Bár India energiaszükségletének már 23 százalékát megújuló forrásokból fedezik, ám ezzel együtt még mindig ők a világ egyik legnagyobb olajimportőrei, és az elektromos szükségletük felét rendkívül környezetszennyező szénerőművekből nyerik.

Gurgáon 1999-ben még csak egy kisváros volt, ma már viszont hatalmas irodai épületek, dugók és szmog jellemzi.

2019 novemberében a légszennyezés már olyan mértékű volt, hogy egészségügyi vészhelyzetet kellett elrendelni és még az iskolákat is be kellett zárni. Nemcsak az egyre több gépkocsi és a számtalan építkezés okolható a kialakult helyzetért, hanem azok a parasztok is, akik továbbra is inkább elégetik el nem adott termésüket.

Bengaluru fejlődése még Gurgáonét is túlszárnyalta, a hatások pedig még drámaibbak. A korábban üdülővárosnak számító Bengaluru húsz éve még kertekkel és zöld területekkel volt tele, de ebből mára gyakorlatilag semmi sem maradt.

Ha a légszennyezés Gurgáonban problémát jelent, akkor Bengaluruban már inkább tragikus a helyzet.

A város utcáin 2000-ben még csak 1,4 millió autó futott, ez a szám viszont 2019 februárjában már jóval 8 millió fölött volt, és ennek következtében a helyi infrastruktúra valósággal összeomlott. Csúcsidőben a város útjain átlagosan óránként legfeljebb 12 kilométeres sebességgel lehet döcögni.

A két település egy másik közös problémája az egyre növekvő vízhiány. Az előrejelzések szerint Gurgáon és Bengaluru népessége a következő évtizedben megduplázódik, a talajvíz viszont már jövőre elfogyhat.

Már most is milliók függnek magán vízforrásoktól, hiszen az állami készletek nem megbízhatóak, a szolgáltatás pedig gyakran akadozik, vagy teljesen leáll. Bengaluru talajvíz-felhasználása 2019-ben meghaladta a 143 százalékot, ami azt jelenti, hogy a lakosság több talajvizet használt el, mint amennyit a földfelszín az esőből és más forrásokból befogadott.

Gurgáon esetében ez az arány 220 százalék.

Ugyan a világ vezető vállalatai közül többen is keresik a megoldást ezekre a problémákra, ám az eddigi erőfeszítéseknél is sokkal többre van szükség. Az amerikai vállalatok például napelemeket szerelnek a tetőre, és esővízgyűjtő rendszereket is kiépítenek, valamint a raktárakat mozgásérzékelővel ellátott lámpákkal szerelik fel, hogy csak akkor legyen világítás, ha tényleg szükség van rá.

Illusztráció Forrás: AFP/Dibyangshu Sarkar

A Flipkart nevű e-kereskedelmi vállalat pedig sikeresen megszabadult az egyszer használatos műanyagoktól, helyette inkább üveget és rozsdamentes acélt használnak. Emellett jövő márciusban már a kiszállítást végző flottájuk 40 százaléka elektromos lesz. Ennek ellenére Gurgáon és Bengaluru lakosainak fel kell készülnie, hogy a helyzet, legfőképpen a vízhiány a következő években csak romlani fog, és a már most meglévő gondok továbbra is velük maradnak, és életük mindennapos részét fogják képezni.