Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

Hárfás Zsolt
Vágólapra másolva!
A nemzeti érdekeket szolgáló Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői évek óta ugyanazt mondják. Szerintük a megújuló energiaforrások még erőteljesebb fejlesztésének köszönhetően nem lesz szükség a két új, VVER-1200 típusú blokk kapacitására, sőt nem is kell a villamosenergia-igény növekedésével számolni, hiszen jelentősen csökkenthető a hazai fogyasztás. A valóság erre ismét rácáfolt.
Vágólapra másolva!

Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút rendszerterhelési csúcs.

Forrás: Hárfás Zsolt

2019. december 4-én 16 óra 45 perc körül újabb, történelmi hazai rendszerterhelési csúcs született 7099 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2362 MW volt. Az új csúcsérték 173 MW-tal több, mint a január 23-i történelmi csúcs! Sőt, december 4-én délután 16 óra 41 perc körül a pillanatnyi rendszerterhelés értéke még magasabb lett, a 7148 MW értéket is elérte!

Az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján ennél magasabb negyedórás átlag csúcsértékre még nem volt példa Magyarországon. A gazdasági szereplőknél az év végi hajrá eleve magasabb villamosenergia-fogyasztást eredményez a karácsony előtti hetekben. Ehhez hozzáadódik a hideg időjárás miatt a fűtés és az ünnepi díszkivilágítás okozta megnövekedett áramfelhasználás is.

Érdemes ismételten megjegyezni, hogy a két új paksi blokk beépített teljesítménye csak 2400 MW lesz, tehát Paks II. Atomerőműre már most is nagy szükség lenne. A csúcs idején a hazai villamosenergia-fogyasztókat 5 szomszédos országból származó import segítségével lehetett csak 100 százalékosan ellátni.

A történelmi csúcsnak már megvolt az előszele: december 4-én délután 16 óra 41 perc körül a pillanatnyi rendszerterhelés értéke 7148 MW-ra adódott Forrás: MAVIR

Ráadásul még nem is érkezett meg az igazi, zord téli időjárás hazánkba. Bizonyára a következő napokban, hetekben újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok fognak születni. A számok nem hazudnak: Magyarország már most is nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, és ez a jövőben tovább fog fokozódni a kieső alaperőművi kapacitások miatt.

A hazai rendszerirányító, a MAVIR nettó üzemirányítási mérésének (15 perces) adatai alapján az új csúcs időszakában az atomerőmű 1940 MW, a szén 580 MW, a gáz pedig 1523 MW teljesítményt biztosított. A szélerőműveknek „jó napjuk volt", hiszen a történelmi csúcs idején mindössze 136 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 270 MW-ból (aktuális KÁT adat), a naperőművek pedig csak elképesztően alacsony, 11 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, a csúcsterhelés ugyanis a naplemente után következett be. A többi hazai erőmű mintegy 285 MW teljesítményt képviselt. Érdemes megjegyezni, hogy csak a KÁT rendszerben június végén már csaknem 700 MW volt a naperőművek beépített teljesítménye, amelynek értéke az azóta üzembe helyezett naperőműveknek köszönhetően tovább növekedett.

Az újabb történelmi rendszerterhelési csúcs pillanata Forrás: MAVIR

Az új, történelmi fogyasztási csúcs legfőbb tanulsága szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket biztonságosan ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor elkerüljük a jelentős villamosenergia-importot, mindenképpen szükség van új, hazai erőművek építésére.

A hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet is kell építeni. Csak így tudjuk garantálni a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását és megfelelni a klímavédelmi és a versenyképességi céloknak is.

Nem lehet kétséges, hogy a hazai célkitűzéseknek megfelelő, egészséges energiamixben helye van a megújulóknak, különösen a naperőműveknek is, de ezeket reálisan, szakmai alapon kell értékelni, hiszen időjárás- és napszakfüggő energiaforrásról van szó.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője